Ősszel több javaslatot szeretnének a kormány elé terjeszteni a sörgyártókat tömörítő szervezetek a sörpiac átalakításáról. A néhány kisüzemi főzdét tömörítő Kraft Sör Egyesület azt szeretné elérni a nemzetgazdasági miniszternél, hogy a csapolt sörök általános forgalmi adója 5 százalékra csökkenjen a vendéglátóhelyeken 2018-tól kezdődően. Ebben a kérdésben mind a legnagyobb sörgyárakat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ), mind a legtöbb kisebb kapacitású kézművesfőzdéket tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) egyetért.
A szervezetek azzal érvelnek az adócsökkentés mellett, hogy idén már több éttermi szolgáltatás forgalmi adója 27-ről 18 százalékra csökkent, jövőre pedig 5 százalékra mérséklődik, és ehhez a kedvezményezetti körhöz szeretnének csatlakozni. Ugyanebben a témában márciusban már a Magyar Sörgyártók Szövetsége és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete fellépett közösen az illetékes miniszternél. Dudok Ádám, a Kraft egyik alapítója és elnökségi tagja a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, hogy a kézművessöripar szereplői által főzött termék nagy többsége hordós kiszerelésben, csapolt sörként kerül kereskedelmi forgalomba.
A KSE elnöke, a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa, Gyenge Zsolt is ezen a véleményen van.
Gyenge Zsolt úgy látja, ahhoz, hogy a kézműves sörök igazán népszerűek legyenek belföldön, de akár külföldön is, az államnak valamilyen támogatásban kellene részesítenie az ágazatot, mint annak idején ezt a hazai borágazattal is tette. Dudok Ádám szerint ehhez ki kellene dolgozni egy a bor marketingstratégiájához hasonló sörstratégiát is, amelyben az államnak is szerepet kellene vállalnia. Azt is hozzátette, hogy a magyar sörök – akár a borok – már nagy szakmai versenyeken is megállják a helyüket, így állami támogatással Észak- és Nyugat-Európa piacaira is be lehetne törni. A sörstratégiát Dudok Ádám úgy képzeli el, hogy az állam egyedi fejlesztési támogatásokkal segítse növelni a kisüzemek gyártási kapacitását.
Jövőre kétszázezer hektoliter lesz a főzhető sör mennyiségének korlátja, ami után még kedvezményes, csupán ötvenszázalékos jövedéki adót kell megfizetni. Ezt a lépést mindkét sörszervezet üdvözlendőként értékelte, de hozzátették, hogy ekkora mennyiséget a tagjai nem tudnak legyártani, így nekik ez a könnyítés nem kedvez. Ők abban látják a probléma megoldását, ha a kormány valamilyen módon a nagy sörgyártók vendéglátóhelyekkel kötött kizárólagos forgalmazást biztosító szerződéseinek átgondolását vagy megsemmisítését támogatná. Erre több javaslatuk is van. A Kraft szerint már azzal is előrébb lennének, ha a nagy sörgyártók megengednék a vendéglátóhelyeknek, hogy a kisebb főzdék egy úgynevezett vendégcsapot szereljenek az eddigiek mellé.
A Kraft Sör Egyesület nem olyan régen jött létre egy kisebb szakítást követően, ugyanis ezt a frissen alakult szervezetet olyan főzdék alapították, amelyek a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének a tagjai. Az elnökségi tagokat a Hoptop, a Horizont, a Mad Scientist és a Monyo delegálja, de a tagok közé tartozik a kisüzemi sörpiacon jól csengő nevű Balkezes, Hedon és Rothbeer. Ezzel kapcsolatban Gyenge Zsolt lapunknak azt mondta, hogy csak tegnap értesült az új szervezet létrejöttéről, nem tudja, hogy mi van a háttérben, ő csak arra tud gondolni, valakinek érdeke a söripar érdekképviseleti pozíciójának rontása. Elmondása szerint erre a kérdésre a következő hetek fogják meghozni a választ.
Mint arról korábban beszámoltunk, a söripar felkeltette a kormányközeliként besorolt vállalkozói kör egy részének érdeklődését is. Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérei, Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán érdekeltségébe került nemrégiben például a Pécsi Sörgyár. Többen is úgy vélik, hogy a kétszázezer hektoliteres termelés alatti adókedvezmény igazi nyertesei ők lesznek majd, mert a gyár kapacitásai ennél jóval több sör előállítását teszik ugyan lehetővé évente, de az a tervük, hogy a mennyiséget csökkentik, és elindulnak ha nem is a kézműves, de a kisipari sörfőzdék irányába.
