A felvételi és pótfelvételi eredményeinek közzététele után nemcsak az albérleti és a lakáspiac lódult meg az egyetemi városokban, illetve a főváros egyetemi negyedeiben, hanem a diákhitel iránti igény is növekszik. Annál is inkább szükségük van a családoknak, illetve a felsőoktatásba belépőknek a kölcsönre, mert az albérleti díjak kifizetése, de az egyetemi hallgatók önálló életvitele is súlyos terheket ró rájuk.
2001-es indulása óta már több százezren vették föl a kedvezményes kamatozású hitelt. 2001 és 2017 első fél éve között mintegy 322,2 milliárd forint kölcsönt kaptak a hallgatók a Diákhitel Központtól. Idén június 30-án a még élő diákhitelek összege 266 milliárd forint volt. Két fajtája ismert a kölcsönnek: a diákhitel 1. elnevezésű kölcsönt bárki fölveheti, aki még nem töltötte be a 40. életévét, függetlenül attól, hogy állami finanszírozású vagy önköltséges képzésben vesz részt. A megítélt összeget a bankszámlájára utalják, s korlátozás nélkül, szabadon használhatja föl. Általában havi 15–50 ezer forint között szóródik a fölvehető összeg, de bizonyos esetekben akár 60 ezer forintot is kitehet. Kedvező a kamatozása, jelenleg 2,3 százalék, de ez az alapkamat függvényében emelkedhet.
Ezzel szemben a diákhitel 2.-t csak az önköltséges képzésben részt vevők kérhetik, és kizárólag az oktatás díját fizethetik belőle. Sőt, az igénylő nem is kapja kézhez, hanem a képzést nyújtó intézménynek utalják. A témában született Bankmonitor-elemzés arra is fölhívja a figyelmet, hogy a felvehető összeg nagysága minden esetben a tandíjhoz igazodik, nagyobb semmiképpen sem lehet. Miután az állam által támogatott hitelről van szó, jelenleg alig kétszázalékos kamatot kell a diáknak fizetnie utána. Állami segítség nélkül a kamat 3,45 százalék volna.
Az érvényben lévő szabályok szerint mindkét hitelfajta türelmi idővel indul, azaz a felvétel után még nem kell a törlesztéssel foglalkozni. Legkorábban a tanulmányok befejezése után lehet – de legkésőbb a 40. életév eléréséig kötelező – elkezdeni visszafizetni. A diákhitel 1. esetében a törlesztés első két évében legalább a minimálbér hat százalékának megfelelő összeget kell törleszteni. Ezután a két évvel korábbi jövedelmet veszik alapul, s ekkor is legalább a fizetés hat százalékát kell átutalni a hitelező banknak. Ha magasabb volt a fölvett összeg, akkor magasabb, nyolc-kilenc százalék is lehet a visszafizetendő. A diákhitel 2.-nél az első két évben ugyanez a szabály, de később a tartozás összegéhez igazodva sávosan, a fizetés 4–11 százaléka lehet a törlesztés. Arra hívja föl a figyelmet a Bankmonitor elemzése, hogy a jövedelem függvényében érdemes magasabb törlesztőt vállalni, mert gyorsabban és olcsóbban szabadulhat meg az ügyfél az adósságtól.
