A második negyedévben is folytatódott a vállalati hitelezés bővülése, annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott növekedésihitel-programot (nhp) már leállították. Ennek kivezetése nem okozott számottevő nehézséget a vállalkozások számára, főként a kedvező kamatkörnyezetnek és reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően.
Éves összevetésben a vállalati hitelállomány 7 százalékkal, ezen belül a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelállománya 13 százalékkal bővült az első hat hónapban. Egyéni vállalkozók, őstermelők nélkül utóbbi növekedés mértéke 8,3 százalék volt. A hitelprogram március 31-i lezárása után tehát piaci alapon is folytatódott az aktív hitelezés, a bankok nem tapasztalták a kereslet visszaesését. Ezekkel a számokkal hazánk a régiós országok mezőnyének első felébe került – derült ki tegnap a jegybank Hitelezési folyamatok című kiadványából. Arra is fölhívták a figyelmet a szerzők, hogy amíg a vállalati hitelfeltételek tovább enyhültek, a lakosságiak lényegében stagnáltak. A háztartási hitelállomány így jóval kisebb mértékben, 2,8 százalékkal bővült a vizsgált időszakban. Kissé csökkent a második negyedévben a lakáshitelek kamatfelára, de még mindig jóval nagyobb a régiós átlagnál.
Kisebb arányban, de ugyanennek a folyamatnak a vállalati szegmensben való folytatódását jósolják a következő fél évre a jegybank által megkérdezett bankok, a lakossági hitelezés terén pedig kismértékű enyhülésre lehet számítani. Egyre erősebb a vállalati ügyfelekért folytatott árverseny a bankok szerint, de a kihelyezett hitelek kockázata így is alacsony. A vállalkozások részéről a bankok erősödő hitelkeresletet érzékeltek, elsősorban a rövid futamidejű hitelek iránt, ami várakozásaik szerint 2017 második felében is fennmaradhat. Eközben egyre nagyobb az intézményi garanciavállalás szerepe a kkv-hitelezésben.
A lakáscélú hiteleknek stabilan 16 százaléka kapcsolódott valamilyen módon a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok). Továbbra is jelentős az ügynöki hálózaton keresztül értékesített lakáshitelek aránya, de sokkal professzionálisabbak a közvetítők, mint korábban, így a bankok szerint az ügyfélminőség legalább olyan jó náluk, mint a saját banki csatornákban.
Markánsan nőtt a bankok adózás előtti eredménye az első fél évben a hitelezés föllendülésével párhuzamosan: nyereségük 393,4 milliárd forintot tett ki, ami 41,4 milliárddal (11,8 százalék) nagyobb az egy évvel korábbinál. A hitelintézetek mérlegfőösszege a második negyedévben 581,8 milliárd forinttal (1,7 százalék) nőtt, és elérte a 35 168,3 milliárdot. A nettó hitelállomány 4,3 százalékkal, 17 783,2 milliárd forintra emelkedett.
