Egyelőre hiányos és meglehetősen fapados, de már él a Centrál NOK Zrt. honlapja, amelyen az úgynevezett „nemzeti otthonteremtési közösséget”, ismertebb nevén a lakáslottót kínálják. A cég – amelyre a törvényt, illetve lényegében az egész megtakarítási konstrukciót rászabták – olyan 120 és 180 hónapos, vagyis 10 és 15 éves futamidejű szerződéseket kínál, amelyek során 10 és 40 millió forint közötti összeget lehet félretenni lakáscélra, amihez még 3-4,5 millió forint állami támogatás is társul.
A rendszer lényege, hogy egy „közösség” minden tagja befizet havonta egy fix, a futamidő alatt nem változó összeget, illetve még ehhez életbiztosítás és szervezési díj is társul. A tagok közül aztán negyedévente, egy úgynevezett „kiválasztási eseményen” legalább egy embert kisorsolnak, aki megkapja a teljes összeget, ami a futamidő alatt összejönne, így meg is veheti a lakását. Emellett több „lakásvásárlási jogosultságot” licitálással osztanak ki, vagyis az vehet lakást az adott negyedévben, aki vállalja, hogy előre befizet több részletet.
A konstrukció jó lehet azoknak, akik már az elején képesek nagyobb összeget felajánlani, és például kifejezetten azért vesznek lakást, hogy bérbe adják, és az így befolyt összegből még a díjat is tudják fizetni. Kérdéses ugyanakkor, hogy a közösségek hogyan hajtják be a pénzt azokon, akik már megkapták a lakásukat. Az otthonteremtési csoportokban elhelyezett pénzért ráadásul nem vállal garanciát a betétbiztosítási alap.
Ezt a megtakarítási formát, vagyis a fogyasztói csoportokat korábban a PSZÁF, majd az annak helyébe lépett Magyar Nemzeti Bank is üldözte, számos alkalommal bírságoltak cégeket, amelyek lényegében jogosulatlan betétgyűjtést végeztek, amit végül be is tiltottak. Tavaly aztán mégis hoztak egy törvényt – az előterjesztő Rogán Antal miniszter volt –, amely lényegében egyetlen cégcsoportra született.
