Nem a kormányzati támogatások miatt bővítjük a termelői kapacitást, de miért ugorjunk el az ingyenpénz elől? – ha nem is ezekkel a szavakkal, de a lényeget tekintve ezt mondta több, név nélkül nyilatkozó cégvezető is a Magyar Nemzetnek. Az elmúlt hónapokban a különböző rendezvényeken lefolytatott beszélgetések során arra voltunk kíváncsiak, hogy a külföldi multinacionális cégek mit szólnának ahhoz, ha nem kapnának állami dotációt akkor, ha újabb munkahelyteremtési beruházásokat jelentenek be. Napjainkban annyira rutinná vált a kormányzatban a nagyvállalatok munkahelyteremtési támogatása, hogy egy külügyes informátorunk szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek legalább egy ilyen megállapodás-aláírást le kell szerveznie havonta.
Általános gyakorlat, hogy azok a nagyvállalatok, amelyek sok munkahelyet hoznak létre, vagy nagy értékű termelést valósítanak meg, egyfajta kockázatcsökkentő támogatást kérnek a helyi kormányzattól pénz vagy adókedvezmény formájában. Ilyenkor az az elv érvényesül, hogy az állami támogatásnál nagyobb lesz a közvetlen járulékos haszon, hiszen e cégek évtizedekre fektetnek be egy-egy régióban. Nem mindegy azonban, milyen szektorban valósulnak meg a befektetések. Egy olyan cég esetében, amely nagyobb hozzáadott értékű termelésbe ruház, jobban megéri az államnak a befektetés, mint egy alacsony hozzáadott értékű üzemnél. Ez utóbbi tipikus példája a külföldi autógyártók összeszerelő üzemeinek létesülése hazánkban. Az ilyen vállalkozásokat nemcsak az alacsony hozzáadott értékű termelésük miatt kérdéses támogatni, hanem mert hamarosan robotok váltják le a gyári munkások egy részét, vagyis az államilag támogatott munkahelyteremtés semmit sem ér néhány év múlva.
– Nagyon fontos kérdés, milyen jellegű beruházást támogat az állam, hiszen a magyar gazdaság termelékenysége jottányit sem javult az elmúlt négy-öt évben – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő úgy gondolja, a termelékenység javulásához arra van szükség, hogy egy munkaóra alatt nagyobb értéket hozzon létre az adott üzem vagy munkás. – Ehhez azonban jobb gépekre, fejlettebb technológiára vagy nagyobb hozzáadott értékű termelésre van szükség – tette hozzá. Virovácz szerint ha van lehetősége a kormánynak ezt a mutatót javítani, van értelme a dotációnak. – Nem az a kérdés, hogy adjon-e az állam pénzt, vagy sem, hanem az, hogy mire. Ne a jelent szolgálja a támogatás, hanem a jövőt, vagyis olyan beruházásokat érdemes támogatni, amelyek minél nagyobb hozzáadott értéket, fejlettebb technológiát képviselnek – hangsúlyozta.
Az adatok azt mutatják, hogy a Fidesz a harcias multiellenes kirohanásai ellenére 45 százalékkal több pénzt adott a nagyvállalatoknak hat év alatt, mint a szocialista kabinetek ugyanennyi idő alatt. Ahogy lapunk korábban beszámolt róla: az egyedi kormánydöntések statisztikái alapján a 2005 és 2010 közötti szocialista kormányok összesen 112,8 milliárd forint támogatást adtak, szemben az Orbán-kormányok 163,6 milliárd forintos támogatásával 2011 és 2016 között. A szocialisták átlagosan 4,6, míg a Fidesz 6,5 millió forintot fizetett egy újonnan létrejövő állásért. Ha csak a 2015 és 2016-os esztendőt tekintjük, akkor még magasabb összegekről beszélhetünk, hiszen tavalyelőtt új munkahelyenként 9,8, tavaly pedig már 12,2 millió forintot adott a nagy cégeknek a kormány.
