Mezőhéki a szennyezett tojás, ám az egyszeri vásárló ezt nem tudná kinyomozni

A terméken lévő számsornak elvileg tájékoztatnia kellene a fogyasztót, de a gyakorlatban semmit nem ér.

Wiedemann Tamás
2017. 08. 22. 16:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Éppen tíz évvel ezelőtt vezették be az Európai Unióban a tojásokra vonatkozó jelölés jelenlegi formáját. Az utóbbi napok eseményei rávilágítottak arra, hogy milyen fontos a tojás azonosító számának használata, hiszen ez alapján tudta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatni a hazai fogyasztókat, hogy melyek a szennyezett tojások. Nagy gond ugyanakkor, hogy hiába van egyedi azonosítója minden egyes termelőnek, a vevő így sem tudja kideríteni, honnan kerül az asztalára a boltban vásárolt termék.

Ahogy arról már beszámoltunk, a Nébih laboratóriuma mérgező fipronilt mutatott ki a 3HU1503T03/4 azonosító számú tételben. Lapunk már két napja igyekszik megfejteni, hogy melyik magyarországi termelőtől származik a szennyezett tojás, azonban

csak a termelő megyéjéig tudtuk biztosan szűkíteni a kört.

A Nébih pedig a köztévé híradójának árulhatta el, mivel ők tudatták este, mezőhéki lehet a szennyezett tojás. A műsorban elhangozz: a cégnél évente 80 ezer tojó tyúk mintegy 24 millió tojást rak. Ezek közel 800 partnerhez jutnak el, köztük sütödékhez és magánemberekhez is.

A tojáson lévő számsor első számjegye ugyanis azt jelenti, hogy milyen termelési módból származik a termék. Ez esetben a 3-as kódszám a ketreces tartást jelenti. (Az 1-es a szabad tartás, a 2-es alternatív termelési módot takar, míg a 0-s az ökológiai tartást jelenti.) A HU az országkódot takarja, ez esetben Magyarországról van szó. A harmadik számsor 1–20-ig a termelés tágabb helyét mutatja, vagyis hogy melyik megyéből (vagy a fővárosból) származik az adott termék.

A szennyezett tojás kódja a 15-ös, ami Jász-Nagykun-Szolnok megyét jelenti. A következő két szám az állategészségügyi kerület kódja, vagyis ennek kellene megmutatnia, a megyehatáron belül melyik szűkebb régióban termelték a tojást, az ötödik rész: a tojótyúk jelölés: „T”, míg a hatodik szám az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben. A perjel után következő szám azt mutatja, melyik istállóból származik a termék.

Az interneten többféle kulcsszót alkalmazva sem találtunk információt arról, melyik állategészségügyi kerületet takarja a szóban forgó 03-as kód, innentől kezdve pedig azt sem tudtuk kinyomozni, melyik telep az érintett az ügyben. Ez persze adódhatott a mi ügyetlenségünkből is, ezért megkerestük a Nébihet, a hivatal pedig megküldte lapunknak a kért információkat. Az adatok a hivatal honlapján a „Nyilvántartott tojótyúk-tartó telepek” címszó alatt találhatók meg, legalábbis elvileg. A kedden – feltehetőleg kérdéseink nyomán – frissített listát böngészve azonban kiderült, hogy

3HU1503T03/4 azonosító számú termék nem található az adattárban.

Ehhez csupán egy kissé hasonló számkódot találtunk (3HU153T03/5), amely egy közepes méretű céghez vezet. Felhívtuk a vállalkozást, ahol nem akartak nyilatkozni, mondván, nincs bent a cég vezetője, de azt ígérték, hogy szerdán beszélhetünk vele. A köztévében nyilvánosságra hozott település, azaz Mezőhék azonban azonos azzal, ahol ez a bizonyos cég, a Vitaleggs Kft.-t található.

Az eset egyik fontos kérdése, hogy a csak tavaly több mint 600 millió forintot kommunikációra költő hivatal adatbázisa miért van elrejtve a Nébih honlapján. És ha megtalálják is a fogyasztók, miért nincsenek pontos adatok a listán? Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a múlt héten derült fény arra, hogy Hollandiában két növényi alapú termékbe, a DEGA–16-ba, valamint a Copper Boost elnevezésű készítménybe kevertek illegálisan fipronilt. Ezt növényvédő szerekben, valamint állatgyógyászati készítményekben alkalmazzák hatóanyagként, rovarok és atkák ellen hatásos.

A baromfitartó telepeken e hamisított készítményeket használták, így szennyeződhettek az itt termelt tojások. A Nébih a héten azt közölte, hogy a fipronilszennyezettséggel kapcsolatban feltárt hamisítási ügy szinte egész Európára kihat, ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az „importtételek” mellett a hazai tojások ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordít. Ezt követően derült ki, hogy hazai termelésből származó tojásokban is kimutatható a szer maradványa. Bár nem halálos,

a fipronilnak az emberi szervezetbe jutva átmenetileg hatása lehet a központi idegrendszerre, a májra és a pajzsmirigyre is, hosszú távú érintkezés esetén pedig károsíthatja is a szerveket.

A jelenlegi tudományos adatok szerint a vegyszer nem okoz genetikai károsodást és fejlődési rendellenességet, de rákkeltő hatása lehet. Szakértők szerint ahhoz, hogy komoly egészségi panaszokat okozzon a hatóanyag, kifejezetten nagy mennyiséget kellene belőle megenni, ami azonban nem valószínű.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.