Éppen tíz évvel ezelőtt vezették be az Európai Unióban a tojásokra vonatkozó jelölés jelenlegi formáját. Az utóbbi napok eseményei rávilágítottak arra, hogy milyen fontos a tojás azonosító számának használata, hiszen ez alapján tudta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatni a hazai fogyasztókat, hogy melyek a szennyezett tojások. Nagy gond ugyanakkor, hogy hiába van egyedi azonosítója minden egyes termelőnek, a vevő így sem tudja kideríteni, honnan kerül az asztalára a boltban vásárolt termék.
Ahogy arról már beszámoltunk, a Nébih laboratóriuma mérgező fipronilt mutatott ki a 3HU1503T03/4 azonosító számú tételben. Lapunk már két napja igyekszik megfejteni, hogy melyik magyarországi termelőtől származik a szennyezett tojás, azonban
csak a termelő megyéjéig tudtuk biztosan szűkíteni a kört.
A Nébih pedig a köztévé híradójának árulhatta el, mivel ők tudatták este, mezőhéki lehet a szennyezett tojás. A műsorban elhangozz: a cégnél évente 80 ezer tojó tyúk mintegy 24 millió tojást rak. Ezek közel 800 partnerhez jutnak el, köztük sütödékhez és magánemberekhez is.
A tojáson lévő számsor első számjegye ugyanis azt jelenti, hogy milyen termelési módból származik a termék. Ez esetben a 3-as kódszám a ketreces tartást jelenti. (Az 1-es a szabad tartás, a 2-es alternatív termelési módot takar, míg a 0-s az ökológiai tartást jelenti.) A HU az országkódot takarja, ez esetben Magyarországról van szó. A harmadik számsor 1–20-ig a termelés tágabb helyét mutatja, vagyis hogy melyik megyéből (vagy a fővárosból) származik az adott termék.
A szennyezett tojás kódja a 15-ös, ami Jász-Nagykun-Szolnok megyét jelenti. A következő két szám az állategészségügyi kerület kódja, vagyis ennek kellene megmutatnia, a megyehatáron belül melyik szűkebb régióban termelték a tojást, az ötödik rész: a tojótyúk jelölés: „T”, míg a hatodik szám az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben. A perjel után következő szám azt mutatja, melyik istállóból származik a termék.
Az interneten többféle kulcsszót alkalmazva sem találtunk információt arról, melyik állategészségügyi kerületet takarja a szóban forgó 03-as kód, innentől kezdve pedig azt sem tudtuk kinyomozni, melyik telep az érintett az ügyben. Ez persze adódhatott a mi ügyetlenségünkből is, ezért megkerestük a Nébihet, a hivatal pedig megküldte lapunknak a kért információkat. Az adatok a hivatal honlapján a „Nyilvántartott tojótyúk-tartó telepek” címszó alatt találhatók meg, legalábbis elvileg. A kedden – feltehetőleg kérdéseink nyomán – frissített listát böngészve azonban kiderült, hogy
3HU1503T03/4 azonosító számú termék nem található az adattárban.
Ehhez csupán egy kissé hasonló számkódot találtunk (3HU153T03/5), amely egy közepes méretű céghez vezet. Felhívtuk a vállalkozást, ahol nem akartak nyilatkozni, mondván, nincs bent a cég vezetője, de azt ígérték, hogy szerdán beszélhetünk vele. A köztévében nyilvánosságra hozott település, azaz Mezőhék azonban azonos azzal, ahol ez a bizonyos cég, a Vitaleggs Kft.-t található.
Az eset egyik fontos kérdése, hogy a csak tavaly több mint 600 millió forintot kommunikációra költő hivatal adatbázisa miért van elrejtve a Nébih honlapján. És ha megtalálják is a fogyasztók, miért nincsenek pontos adatok a listán? Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a múlt héten derült fény arra, hogy Hollandiában két növényi alapú termékbe, a DEGA–16-ba, valamint a Copper Boost elnevezésű készítménybe kevertek illegálisan fipronilt. Ezt növényvédő szerekben, valamint állatgyógyászati készítményekben alkalmazzák hatóanyagként, rovarok és atkák ellen hatásos.
A baromfitartó telepeken e hamisított készítményeket használták, így szennyeződhettek az itt termelt tojások. A Nébih a héten azt közölte, hogy a fipronilszennyezettséggel kapcsolatban feltárt hamisítási ügy szinte egész Európára kihat, ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az „importtételek” mellett a hazai tojások ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordít. Ezt követően derült ki, hogy hazai termelésből származó tojásokban is kimutatható a szer maradványa. Bár nem halálos,
a fipronilnak az emberi szervezetbe jutva átmenetileg hatása lehet a központi idegrendszerre, a májra és a pajzsmirigyre is, hosszú távú érintkezés esetén pedig károsíthatja is a szerveket.
A jelenlegi tudományos adatok szerint a vegyszer nem okoz genetikai károsodást és fejlődési rendellenességet, de rákkeltő hatása lehet. Szakértők szerint ahhoz, hogy komoly egészségi panaszokat okozzon a hatóanyag, kifejezetten nagy mennyiséget kellene belőle megenni, ami azonban nem valószínű.
