Pedig a bankoknak ismerniük kellett ezeket a veszélyeket, hiszen a helvét deviza árfolyama 1990 után kisebb-nagyobb visszaesésektől eltekintve folyamatosan emelkedett. Egy ingatlanfedezetű hitelszerződést pedig minimum 5, de az esetek jó részében 15-30 évre kötnek, és ilyen hosszú időszakra felelőtlenség kijelenteni – ahogy azt a banki ügyintézők tették –, hogy nem kell félni a forint gyengülésétől. De tömeges csődök is jellemezték a svájci frankban nyújtott hitelek történetét. Ez következett be a nyolcvanas években Ausztráliában, amikor a Westpac Bank tömegével adott frankhiteleket ausztrál gazdálkodóknak és egyéb vállalkozóknak 5 százalékos kamatra akkor, amikor az ausztráldollár-alapú hitel kamata 25 százalék körül járt. Ahogy nálunk, úgy ott sem hívták fel a figyelmet arra, hogy az árfolyam elszabadulása jelentős törlesztőrészlet-emelkedést eredményezhet. Végül ausztrál kisvállalkozók tízezrei jelentettek csődöt a növekvő törlesztőrészletek miatt. El is marasztalták a bíróságok a bankokat. Nem hivatkozhattak arra, hogy fogalmuk sem volt arról, mekkora a devizahitelezés veszélye. Az csak hab volt a tortán, hogy igazából nem is vizsgálták az ügyfelek hitelképességét.
Nem kérdés, hogy idehaza a szocialista, szabad demokrata kormányoknak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, mint hogy a devizahiteleseknek segítsenek. A 2010-ben hatalomra jutott második Orbán-kormány ugyan érzékelte a probléma nagyságát, ígéretei ellenére nem sokat segített a bajban lévő családokon.
Sőt, gazdaságpolitikájának következtében – amelynek középpontjában a gyenge forint állt és áll – folyamatosan veszített értékéből a magyar valuta, és emelkedtek a devizában eladósodott emberek törlesztőrészletei. Ugyan több mentőcsomagot összeállított a kormány, ezek közül csak a tehetősebbek számára kedvező végtörlesztés jelentett valódi segítséget, a többi csak minimális könnyebbséget.
Hogy mekkora valójában a baj, jelzi, hogy e nem túl kielégítő programok révén is ezermilliárd forint tehertől szabadultak meg az adósok, azonban további segítségre volna szükségük. Számukra már egyetlen reménysugár maradt, az Európai Unió Bírósága. A testület előtt van több más kezdeményezés mellett az a magyar javaslat, hogy az árfolyamveszteség terheit meg kell osztani a bankok és az adósok között.
