Ismét megugorhat a cégfelszámolások száma, miután a korlátolt felelősségű társaságoknak (kft.) a jogszabályi változások értelmében hárommillió forintra kell emelniük az alaptőkéjüket. – A felszámolások száma az utóbbi években némi csökkenést mutatott, ez azonban csak részben köszönhető a javuló vállalkozói fegyelemnek, jelentősebb hatása van az előírások megváltozásának – fejtette ki lapunknak a Feketelista.hu céginformációs szolgáltató főszerkesztője. Iklódi András szavai szerint a képet árnyalja a kényszertörlés intézményének bevezetése; ha a bíróság megállapítja, hogy a társaságnak nem maradt annyi vagyona, amennyi fedezné a felszámolás költségeit, úgy hivatalból törli a társaságot. A megszűnő cégek között évek óta folyamatosan csökken azoknak a száma, amelyeket felszámolnak: 2012-ben csak az első fél évben még 12 ezer cég jutott erre a sorsra, míg az elmúlt öt esztendő adatai alapján (61 ezer) átlagosan évente számoltak fel ennyi társas vállalkozást hazánkban.
A piactisztulás jeleként értelmezhető, hogy az utóbbi öt év alatt 216 ezer társaság tűnt el a palettáról, míg 166 ezer új vállalkozás kezdte meg működését. 2013-ban még 602 ezer vállalkozás működött, ez a szám az idei év közepére 534 ezerre csökkent. Gyakorlatilag kicserélődött a piaci szereplők csaknem fele.
Az utóbbi évek eredményei között említhető, hogy egy felszámolás átlagos időigénye a korábbi két-három évről tizenhat-tizennyolc hónapra csökkent, ám továbbra is vannak akár hat-nyolc évig is elhúzódó eljárások, ráadásul a legtöbb esetben bent ragadnak a tartozások. A szakértő kitért arra is, hogy az előző években foganatosított jogszabályi változások közül több érdemben nem járult hozzá a vállalkozások működésének tisztításához; a csődeljárások, a fogyasztóvédelmi elmarasztalások, valamint az adószámok törlése korábban is mindössze százas nagyságrendben fordult elő, ami mostanra néhány tízre esett vissza, így ezekről kijelenthető, hogy különösebben nem töltik be funkciójukat.
Emellett – mutatott rá – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak csak a százmillió forint feletti tartozást felhalmozó cégek névsorát kell közzétennie, ám az továbbra sem nyilvános, hogy a társaságok valójában mekkora összeggel adósai a köznek. (Hasonló a helyzet a magánszemélyeknél is, ott az értékhatár 10 millió forint.) Ellenpéldaként említette a svéd gyakorlatot, ahol az adózók listája és az adózás összege is nyilvános, a listát a svéd király vezeti. Riasztónak tartja, hogy azok, akik nem teljesítik a köznek fennálló tartozásukat, milyen mértékű tartozással bírnak.
