Több mint harmincezer adósra vár kilakoltatás

Bár a kormány azt állítja, megmentette a devizahiteleseket, évről évre egyre több a kilakoltatás.

Kovács Áron
2017. 08. 29. 6:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hiába sorolta hét oldalon keresztül Völner Pál igazságügyi államtitkár, hogy a kormány mi mindent tett a bajba került adósok, különösen a devizahitelesek megsegítésére, a Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő írásbeli kérdésére küldött válaszlevélből mégiscsak kiderül, hogy ez kevés: jelenleg ugyanis 52 484 ingatlan van árverésre meghirdetve, és ezek közül 30 544 esetben fordulhat elő, hogy „sikeres árverést követően önkéntes teljesítés hiányában az ingatlan kiürítésére kerülhet sor”, vagyis kilakoltatják az ott élőket.

A Völner által közölt adatokból kiderül, hogy 2010 óta közel 320 000 ingatlant árvereztek el. Ez nem azonos a kilakoltatások számával, amelyről Völner évekre lebontva a következő számokat közölte: 2011-ben 1750, 2012-ben 1020, 2013-ban pedig 1300 kilakoltatásra került sor. 2014-ről valamiért nem állnak rendelkezésre adatok, de 2015-től már ismét vannak részletes számok, sőt már azt is lehet látni, hogy hány embert és miért lakoltattak ki.

2015-ben összesen 2335 kilakoltatás volt: 1275 embert „lakásügyben hozott határozat végrehajtása” miatt tettek ki a lakásából, vagyis például azért, mert az önkormányzat felmondta a bérleti szerződését. Bírósági végrehajtásokon kívül értékesített lakásból 23 embert lakoltattak ki, 205 esetben önkényes lakásfoglalókkal szemben intézkedtek. Az adósmentésre hivatott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) 206 esetben kért kilakoltatást, sikeres árverés után pedig 626 esetben kérték a birtokba adáshoz a végrehajtó segítségét. 

2016-ban összesen 3474 kilakoltatást hajtottak végre, ezek többsége, 1734 eset árverést követő birtokba adás. Végrehajtáson kívül 25 ingatlant értékesítettek, és lakoltatták ki az ott élőket. Az önkormányzatok is aktivizálták magukat, hiszen 1097 esetben kellett végrehajtani „lakásügyben hozott határozatot”, önkényes lakásfoglalókkal szemben 258 esetben intézkedtek. A NET 360 eseteben kért kilakoltatást, árverés után pedig 1734 lakást ürített ki végrehajtó, hogy átadhassa az új tulajdonosnak.

2017 első félévében összesen 1918 kilakoltatás volt. Nagy többsége, 1210 árverés utáni birtokba adás, végrehajtáson kívül 13-at értékesítettek és ürítettek ki. Lakásügyben hozott határozatot 449 esetben kellett végrehajtóval érvényesíteni, a NET 152 kiürítést kért, önkényes lakásfoglalókkal szemben pedig 94 esetben kellett fellépni.

A bajba került adósok helyzetének rendezésére szánt magáncsődeljárást az államtitkár tájékoztatása szerint – augusztus 25-ével bezárólag – mindössze 926 esetben kezdeményezték, ezekben mintegy 2050 ember érintett. Ez elég alacsony szám, pedig az állam akár havonta 25 000 forint támogatást is adna annak, aki megkapja a csődvédelmet.

Völner Pál a Világgazdaságnak részletezte az adatokat: a bíróság eddig 175 esetben rendelte el az adósságrendezést, 121 eljárásban elutasította a kérelmet vagy megszüntette az eljárást. Bíróságon kívüli megállapodás 27 esetben jött létre az adós és a hitelezők között, és további 388 ügyben zajlik ilyen megállapodás előkészítése.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.