A kelet-európai gazdasági modell az olcsó munkaerőre épül, éppen ezért többen is borúlátók a napjainkban is zajló, érzékelhető bérnövekedés gazdaságra gyakorolt hatását illetően. A Bloombergen megjelent elemzés szerint azonban a folyamat nem fenyegeti térségünk berendezkedését.
Az optimizmusra a termelékenység ad okot. A bérek emelkedése ugyan jóval felülmúlja a hatékonyságnövekedést, ugyanakkor a rendszerváltástól mostanáig eltelt időszakban ennek pont az ellenkezője történt. 2016 végén az Európai Unió tíz keleti tagállamában a bérek átlagosan a negyedét tették ki a németországiaknak, pedig a termelékenységben nincs ekkora különbség: az egykori szocialista országoké a kétharmada Németországénak, amely pedig az unió legerősebb gazdasága. Van még tehát bőven mozgástér a bérek további emelkedéséhez.
A befektetők körében nem is a bérek emelkedése kelt igazán félelmet, hanem az, ami mögötte áll: a jól képzett munkaerő nyugatra vándorlása. Egy Magyarországra vonatkozó, áprilisban készült tanulmány szerint a német befektetők azt fájlalják a leginkább hazánkkal kapcsolatban, hogy fogy a szakképzett munkaerő. A cégek a bérek vagy a juttatások emelésével próbálnak lépést tartani a trendekkel. Gondoljunk csak arra, hogy a Lidl harmadával emelte dolgozói bérét 2016 eleje óta, a McDonald’s pedig ingyenszállást kíván adni az ott dolgozóknak.
A külföldi befektetők tehát még mindig úgy tartják, megéri a kelet-európai munkaerőt alkalmazni, eközben a régió dolgozói, szakmunkásai, munkaereje úgy általában egy kis jóvátételt kap a bő két és fél évtizeden át alacsonyan tartott bérek miatt.
