Szerencsés időszakban vette át a kormányrudat a Fidesz 2010-ben, hiszen a pénzügyi válságot követően felfele ívelő ciklus vette kezdetét a világgazdaságban, a külső konjunkturális hatások mellé megérkeztek az európai uniós források is, ez a hazai gazdaság éves teljesítményének 6-7 százaléka, ami óriási összeg – jelentette ki Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense az ATV csütörtök reggeli műsorában. A szakértő szerint az uniós támogatások nélkül nem lett volna gazdasági növekedés Magyarországon. A KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. idén tavasszal publikálta azt a jelentését, amelyet a Miniszterelnökség rendelt meg, és az európai uniós források felhasználásának hatásait elemezte. Ebből kiderült, hogy az EU-s támogatások tartották a víz felett a magyar gazdaságot az első, 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban. Az éves szinten 2000 milliárd forintnyi támogatás nélkül nemhogy nem nőtt, egyenesen csökkent volna a bruttó hazai termék (gdp).
Az uniós támogatások nemcsak a gazdaság növekedését segítették, hanem a munkanélküliség drasztikus csökkenéséhez is nagyban hozzájárultak. Pogátsa szerint a 2009-es foglalkoztatási mélyponthoz képest jelenleg 600 ezerrel több állás van Magyarországon, ebből 175 ezer munkahely a beáramló európai uniós források miatt jött létre. A közgazdász szerint mivel az uniós pénzek egy jelentős részét betonba öntjük, vagyis infrastrukturális beruházásokra költi az állam, ez igen munkaerő-igényes. Ha Brüsszel nem küldene több pénzt, ezek az álláshelyek lényegében megszűnnének – jelentette ki. A kormány gyakran saját jó teljesítményének állítja be a 600 ezres foglalkoztatásbővülést, azonban ebben a számban benne vannak a kivándorló magyarok is, akik 200-300 ezerrel növelték a foglalkoztatottak számát, amit tovább hizlalt a közmunkások mintegy 200 ezer fős tábora is. Pogátsa szerint ez a három csoport lényegében megmagyarázza a foglalkoztatásbővülést.
A szakértő szerint Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta jottányit sem javult a hazai gazdaság termelékenysége, hiszen akkoriban 11,3 euró értéket termelt meg egy magyar munkavállaló egy óra alatt, és a 2013-as statisztikai adatok is ugyanekkora értéket mutattak ki. A szakértő szerint a felzárkózási támogatást nem működtetésre adja az EU, hanem ebből kellene a gazdaság szerkezetét megváltoztatni, versenyképesebbé és termelékenyebbé tenni hazánkat. Az EU-s támogatásokkal kapcsolatban Pogátsa megjegyezte: a nettó befizetők, vagyis a nyugat-európai országok is jól járnak, hiszen a források nagy részét az általuk előállított termékekre költjük, másrészt a cégek is sokat profitálnak a közép- és kelet-európai uniós tagállamokon, hiszen például az autógyártók olyan országokban tudnak összeszerelő üzemeket létesíteni, ahol sokkal alacsonyabb bérért dolgoznak.
Óriási problémának nevezte Pogátsa, hogy gdp-arányosan egyre kevesebbet költ hazánk az oktatásra és a már aktív korú munkavállalók átképzési programjaira. Pedig az oktatás az alapja annak, hogy magasabb hozzáadott értékű termelés valósuljon meg hazánkban, amelynek hatására növekedhet a magyar gazdaság termelékenysége.
