Ha áttörést nem is, de részeredményt sikerült elérniük mind a régi tagállamoknak, mind pedig a visegrádi országoknak azon a luxemburgi tanácskozáson, amelynek fő témája az uniós kiküldetési irányelv finomhangolása volt; az uniós szociális és munkaügyi miniszterek hétfői megbeszélésén olyan kompromisszumos javaslat született, amely szerint külön szabályozást alkothatnak majd a nemzetközi fuvarozásra vonatkozóan. Így a szállítmányozók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet – például juttatásokat – fizetni a sofőreiknek, így ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak a munkavállalók, mint a helyiek.
Szintén fontos – a külföldön ténykedő hazai vállalkozásokra nézve kedvezőtlen, a munkavállalók számára ugyanakkor pozitív módosítás –, hogy az eredetileg meghatározott 24 helyett csak 12 hónap türelmi időt kapnának munkaadók, hogy a kiküldetésre vonatkozó szabályokat átültessék.
Az Európai Bizottság tavaly márciusban előterjesztettet egy irányelvet, amelynek alapvető célja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének az alkalmazása – ha nem is egységesen, azaz az Európai Unió minden országára kiterjedően – legalábbis helyi szinten. Vagyis ha például egy magyar építőipari vállalat Németországban vállal munkát, akkor kötelessége lesz betartani a német munkaügyi előírásokat, beleértve az ágazati bérezést is. Az elképzelés ugyanakkor számos kritikát kapott – főleg a később csatlakozott tagállamok részéről –, mondván, versenyhátrányt jelent a kelet-európai országok számára, és ellentétes a szolgáltatások szabad áramlásának elvével is.
Az egyeztetések kapcsán Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár a távirati irodának elmondta: a résztvevők minősített többséggel úgynevezett általános megközelítést fogadtak el a kiküldetési irányelvről, amelynek alapján a tagállami kormányokat tömörítő EU-tanács megkezdheti az egyeztetést az Európai Parlamenttel. – A magyar kormány a visegrádi országok nevében számos javaslatot tett, amelyekhez több tagország is csatlakozott, de ezeket csak részben fogadták el, így végül hat másik állammal együtt Magyarország sem szavazta meg a tanácsi döntést – fejtette ki az államtitkár.
