Tehát a most elfogadott kompromisszum értelmében a fogadó ország munkajogi feltételeit egy év után kellene alkalmazni, amit egyszer meg lehetne hosszabbítani hat hónappal. A miniszterek arról is megállapodtak, hogy megegyezés után a tagországoknak három évük lesz nemzeti jogrendjükbe illeszteni az új szabályokat, majd onnantól kezdve egy év múlva fognak hatályba lépni ezek az előírások.
A kiküldetési irányelv alóli fuvarozói mentességgel kapcsolatban Takács Szabolcs kifejtette: a kormány – és a V4-ek – érvelése szerint a fuvarozók nem kiküldött, hanem mobil munkavállalók, így rájuk logikusan más szabályoknak kell vonatkozniuk. Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT Hungary) főtitkára szerint jó hír, hogy lesz külön szabályozás a fuvarozókra. Ugyanakkor úgy vélte, ez bizonytalan helyzetet teremt, mert még az is kérdéses, hogy mikor születhet meg a döntés. Mindez azonban jól ráirányítja a figyelmet a probléma súlyára.
A visegrádi országok fuvarozói érdekképviseletei egyébiránt már áprilisban összefogtak azért, hogy elérjék, a kiküldetési irányelv ne vonatkozzon az ágazatra. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), valamint a lengyel ZMPD, a cseh Cesmad Bohemia és a szlovák Cesmad Slovakia közös nyilatkozatban hívta fel arra a figyelmet, hogy a nyugati tagállamok adminisztratív eszközökkel is próbálják ellehetetleníteni a kelet-közép-európai fuvarozók munkáját, ezért minden területre kiterjedő egységes szabályozás megalkotását sürgették.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!