Paksi bővítés: itt a bizottság döntése

Az MVM Csoporttól teljesen független irányítás alatt kell működnie – szögezték le.

Fordítási munkákra is hivatkozva húzta a paksi bővítéssel kapcsolatos döntésének nyilvánosságra hozatalát az Európai Bizottság, a döntés végül pénteken jelent meg, angol nyelven – szúrta ki az Index.

Ebben egyebek mellett szerepel, hogy a bizottság versenyjogi igazgatósága abban az esetben tartja a belső piac szabályainak megfelelőnek a paksi bővítés állami finanszírozását, ha az atomerőművet üzemeltető cég a nyereséget a magyar államnak fizeti meg. A nyereséget további termelési kapacitás megépítésére nem szabad fordítani.

Magyarországnak emellett biztosítania kell, hogy a Paks II. által termelt áramot piaci alapon, átláthatóan kell a létező árampiaci platformokon keresztül értékesítenie. Paks II. teljes áramtermelésének legalább 30 százalékát a HUPX, Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt.-n keresztül kell értékesítenie. Más hasonló áramkereskedelmi platformok használatához az Európai Bizottság előzetes engedélyére lesz szükség.

A fennmaradó megtermelt áramot Paks II.-nek átlátható módon, árverés útján kell értékesítenie. Az árverések feltételeiről a magyar energiaszabályozónak kell majd döntenie, ahhoz hasonló módon, ahogy most az MVM Partner értékesíti jelenleg a Pakson termelt áramot.

Magyarországnak azt is biztosítania kell, hogy az utóbbi csomaggal kapcsolatos kínálatok és ajánlatok azonos piaci feltételekkel más engedéllyel rendelkező kereskedők számára is hozzáférhető lesz. Ezenfelül a bizottság kikötötte, hogy Magyarországnak biztosítania kell, hogy Paks II. az MVM Csoporttól teljesen független irányítás alatt működjön – teszi hozzá az Index.

Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár pénteki blogbejegyzésében hangsúlyozta: a paksi atomerőmű bővítése stratégiai fontosságú beruházás energiapolitikai szempontból. Az atomerőmű nyereséget is termel majd, ezt alátámasztja az Európai Bizottság határozata – írja az MTI.

A Miniszterelnökség államtitkára felidézte, hogy az Európai Bizottság 2015 novemberében indított mélyreható vizsgálatot a projekt gazdaságosságára és az állami támogatás kérdésére vonatkozóan.

Aszódi Attila kiemelte: részletes és hosszan tartó vizsgálatai eredményeképpen az Európai Bizottság határozatában rögzítette, hogy a Paks II. projekt állami finanszírozása az európai uniós joggal összhangban történik.

A projekt állami finanszírozása ugyan állami támogatásnak minősül, de az kompatibilis az erre vonatkozó európai szabályokkal. Az állami támogatás mindössze abban áll, hogy a projekt által várhatóan megtermelt profit kismértékben elmarad attól a szinttől, amelyet egy piaci magánbefektető egy hasonló beruházástól elvárna – fogalmazott az államtitkár.

A beruházás közös európai célt szolgál, profitot termel, az állam befektetése a projektbe ösztönző hatású, megfelelő, arányos, piaci hibát küszöböl ki, valamint nem torzítja aránytalanul a magyar és a regionális villamosenergia-piacot – foglalta össze.

A 16 hónap időtartamú, a fővállalkozói szerződés közvetlen megvalósítását felfüggesztő állapotot eredményező európai bizottsági vizsgálat lezárultával az utolsó uniós akadály is elhárult a projekt elől. Az orosz féllel közösen azon dolgoznak, hogy az új blokkok 2026–2027-ben kereskedelmi üzembe léphessenek – jelezte az államtitkár.

Aszódi Attila leszögezte: Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos és klímabarát áramellátás Magyarországon. A paksi új blokkokban megtermelt áram részben ellensúlyozni tudja a növekvő fogyasztás és az öregedő erőművek bezárása következtében várható villamosenergia-hiányt.

Az új blokkok által termelt bevételek elegendőek lesznek a költségek fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit – amelyek tartalmazzák a kamatkiadásokat is –, valamint az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit, sőt a beruházás nyereséget is termel – hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság szerint a Paks II. projekt összhangban van az EURATOM szerződés célkitűzéseivel és segít azokat teljesíteni. Összeurópai érdekeket is szolgál, mert erősíti az uniós ellátásbiztonságot a villamosenergia-piacon – mutatott rá Aszódi Attila.