Továbbra is családok tízezrei küszködnek krónikus eladósodottsággal, a helyzet rendezése pedig sok esetben nem a szolgáltatók rugalmasságán múlik, hanem az ügyfelek elszántságán, illetve a probléma fölismerésén – fejtette ki lapunknak Major Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Hitel-S nevű programjának vezetője. Szavai szerint a válság és az utána következő évek fontos tapasztalatokat hoztak mind a pénzintézeteknek, mind a közüzemi és távközlési szolgáltatóknak, mind pedig az ügyfeleknek, s ennek nyomán – jogszabályi ösztönzésre is – megindult egyfajta kultúraváltás. A fogyasztói tudatosság terén ugyanakkor még bőven van teendő.
Mint a szakember elmondta, a szeretetszolgálat 2009-ben indította el Hitel-S nevű programját, amely már a kezdetektől nem közvetlen anyagi segítségnyújtására irányult, hanem arra, hogy segítsenek a bajbajutottaknak azonosítani a problémát és ütemtervet kidolgozni a helyzet rendezésére. A szervezet tevékenysége azóta kiterjedt a közműcégek, önkormányzatok, valamint az ügyfelek közötti közvetítésre is, aminek révén sikerült időt nyerni.
– Sok esetben ennél többet nem lehet, illetve nem is feltétlenül kell tenni. Nemrég volt olyan esetünk, amikor egy régóta fizetésképtelen, éveken keresztül munka nélküli férfinak küldte meg az önkormányzat a kilakoltatásról szóló végzést. Ám az illető időközben nyugdíjba ment, így lett olyan állandó bevétele, amelyből ha hosszabb távon is, de lehetséges rendezni a lakbér- és közüzemidíj-hátralékot – emelte ki példaként Major Gábor. Megjegyezte: az ügyben a szeretetszolgálat egyeztetett az önkormányzattal és a szolgáltatókkal, amelyek együttműködőnek bizonyultak.
A programvezető szerint a Hitel-S program elindítása óta összesen 5000 családnak segítettek, 40 százalékuk devizahiteles. Ma már azonban a legtöbb probléma – az ügyek 70 százaléka – személyi hitelekkel, gyorskölcsönökkel, valamint közüzemi díjakkal kapcsolatos. Major Gábor pozitív fejleménynek nevezte a fair banki szabályozás bevezetését, aminek következtében a pénzintézetek minden részletre kiterjedő tájékoztatást adnak. Gond ugyanakkor a sokak számára földolgozhatatlan információmennyiség, és hogy a tájékoztatások még mindig jelentős jogi szakzsargont tartalmaznak, amit számos hitelfelvevő nem tud értelmezni. Major Gábor szerint több kormányintézkedésnek is volt eredménye, hiszen 180 ezren tudtak élni az előtörlesztés lehetőségével, míg 40 ezer család adósságát – és otthonát – a nemzeti eszközkezelő vette át. Megjegyezte ugyanakkor: szintén körülbelül 40 ezer hitelesen nem sikerült segíteni. Említést tett arról a nemrég a kormány elé került stratégiáról, amely a pénzügyi tudatosság fejlesztését irányozza elő. Ez oktatási célokat szolgál, de szükség volna a fogyasztói döntések előkészítésére vonatkozó részletek kidolgozására is.
