Vizsgálták az MKB-t az azeri ügynél

A jegybank nem árulja el, talált-e valamit a pénzmosás magyarországi száláról.

Hava Nikita
2017. 10. 11. 13:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Simor András vezette Magyar Nemzeti Bank már 2012-ben megállapította, hogy – az akkor még német tulajdonban álló – MKB Bank nem tett teljeskörűen eleget a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására szolgáló „tényleges tulajdonosi nyilatkozatok beszerzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek” – derült ki a jegybank MSZP-s képviselők írásbeli kérdéseire adott válaszából. A szocialista képviselők ezek után arra voltak kíváncsiak, hogy az MKB részéről érkezett-e bármilyen jelzés a központi bankhoz a furcsa pénzügyletekről, de az intézmény nem adott egyértelmű választ. Szerintük „az azeri pénzek vonatkozásában sem a Magyar Nemzeti Bank, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem adhat ki adatot”.

A jegybank válasza azért is érdekes, mert az OCCRP nemzetközi újságíró-szervezet szeptember elején kiderítette, hogy 2012 és 2014 között az azeri kormány 2,9 milliárd eurót utalt európai bankokba, hogy ebből az összegből fizessenek le nyugati politikusokat, újságírókat. Ahogy a Magyar Nemzet is beszámolt róla, magyarországi szála is van a korrupciós ügynek: nem sokkal azután, hogy a magyar kormány 2012 augusztusában kiadta az azeri baltás gyilkost, Ramil Safarovot, 7,6 millió dollár érkezett a Velasco International offshore cég MKB Bankban vezetett magyar számlájára. A Velasco alapításában közreműködő közvetítő a Laveco magyar offshore-gyár volt, amely egy orosz kötődésű magyar üzletember, Váradi László vállalkozása. Ahogy azt az Átlátszó feltárta, a Laveco magyar hivatalos bankja az azeri utalások időpontjában az MKB volt.

A jegybanki válaszból az is kiderül, hogy az MKB Bank vonatkozásában 2012-ben, valamint 2015-ben is folyt olyan átfogó, elsődlegesen a csoport pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatásaira fókuszáló ellenőrzés, amely az MKB pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységének vizsgálatára is kiterjedt. Ebből adódott a kérdés: vajon vizsgálta-e a jegybank a 7,6 millió dolláros pénzmozgást. Polt Péter legfőbb ügyész már korábban azt közölte, hogy az azeri pénzek ügyében az ügyészségen nem folyt, és jelenleg sem folyik büntetőeljárás. A legfőbb ügyész szerint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem az adóhatóság dolga. Utóbbi pedig úgy kommunikál, hogy adótitokról csak meghatározott esetekben tájékoztathatnak.

Elfogadták a beszámolót

Botrányosnak tartja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy egyesek botrányosnak tartják a túl magas jegybanki fizetéseket. Ez kedden hangzott el az Országgyűlés gazdasági bizottsági ülésén, ahol elfogadták az MNB 2016-os beszámolóját. Az ülésen az intézmény elnöke ismertette az MNB eredményeit. Az ellenzék inkább a jegybanki alapítványok „pénzszórására”, a gyenge forintra épülő monetáris politikára volt kíváncsi. Matolcsy ezeket a kérdéseket politikai támadásnak minősítette.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.