A Simor András vezette Magyar Nemzeti Bank már 2012-ben megállapította, hogy – az akkor még német tulajdonban álló – MKB Bank nem tett teljeskörűen eleget a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására szolgáló „tényleges tulajdonosi nyilatkozatok beszerzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek” – derült ki a jegybank MSZP-s képviselők írásbeli kérdéseire adott válaszából. A szocialista képviselők ezek után arra voltak kíváncsiak, hogy az MKB részéről érkezett-e bármilyen jelzés a központi bankhoz a furcsa pénzügyletekről, de az intézmény nem adott egyértelmű választ. Szerintük „az azeri pénzek vonatkozásában sem a Magyar Nemzeti Bank, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem adhat ki adatot”.
A jegybank válasza azért is érdekes, mert az OCCRP nemzetközi újságíró-szervezet szeptember elején kiderítette, hogy 2012 és 2014 között az azeri kormány 2,9 milliárd eurót utalt európai bankokba, hogy ebből az összegből fizessenek le nyugati politikusokat, újságírókat. Ahogy a Magyar Nemzet is beszámolt róla, magyarországi szála is van a korrupciós ügynek: nem sokkal azután, hogy a magyar kormány 2012 augusztusában kiadta az azeri baltás gyilkost, Ramil Safarovot, 7,6 millió dollár érkezett a Velasco International offshore cég MKB Bankban vezetett magyar számlájára. A Velasco alapításában közreműködő közvetítő a Laveco magyar offshore-gyár volt, amely egy orosz kötődésű magyar üzletember, Váradi László vállalkozása. Ahogy azt az Átlátszó feltárta, a Laveco magyar hivatalos bankja az azeri utalások időpontjában az MKB volt.
A jegybanki válaszból az is kiderül, hogy az MKB Bank vonatkozásában 2012-ben, valamint 2015-ben is folyt olyan átfogó, elsődlegesen a csoport pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatásaira fókuszáló ellenőrzés, amely az MKB pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységének vizsgálatára is kiterjedt. Ebből adódott a kérdés: vajon vizsgálta-e a jegybank a 7,6 millió dolláros pénzmozgást. Polt Péter legfőbb ügyész már korábban azt közölte, hogy az azeri pénzek ügyében az ügyészségen nem folyt, és jelenleg sem folyik büntetőeljárás. A legfőbb ügyész szerint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem az adóhatóság dolga. Utóbbi pedig úgy kommunikál, hogy adótitokról csak meghatározott esetekben tájékoztathatnak.
Elfogadták a beszámolót
