Bár a kormány 2012-ben meghirdette a nemzeti hajózási stratégiát, jelenleg nem úgy tűnik, hogy a program átfogó végrehajtása megkezdődött volna. A szakmai anyagban felsorolt lépések közül jószerivel csak a kikötői fejlesztések kezdődtek meg, de a korábban hosszú ideig jelentős magyarországi hajógyártás felélesztési szándékának nyoma sincs. Pedig a stratégia szerint szükség lenne kirándulóhajókra, a városi közlekedésben használható hajókra, szállodahajókra, uszályokra, konténerszállítókra és egyéb úszó járművekre is. Ha tényleg be akarják indítani a gyártást, akkor az iparág állapotát tekintve az utolsó pillanatban vagyunk. Az ágazatban még megtalálható a kellő szakértelem, de ez elveszhet, ha nem sikerül gyorsan lépni.
Az Opten céginformációs adatbázis nemrégiben összegzést készített az iparág helyzetéről. Mint írják, az egykor világszínvonalú magyarországi hajógyártás a kilencvenes években történt összeroppanása óta sem tudott feltámadni, mára pedig szinte teljesen eltűnt. A magyar hajógyártással és -javítással foglalkozó vállalkozások száma 2012 óta rohamosan tovább csökkent. Míg öt évvel ezelőtt még 170 ilyen profilú vállalkozás működött az országban, addig jelenleg már csak 144. Ezekben a cégekben mindössze 367 alkalmazott dolgozik. De ők sem nagy, személy- vagy teherszállításra alkalmas járműveket gyártanak, hanem kizárólag sporthajókat készítenek, illetve javítanak.
A hanyatlás az ágazat bevételeiben is megmutatkozik. Az Opten adataiból az derül ki, hogy tavaly a 367 társaság alig több mint hárommilliárd forint bevételt volt képes elérni, és a megelőző esztendőkben sem volt ez a szám sokkal magasabb. A vizsgált öt évben a társaságok legnagyobb összbevétele 4,7 milliárd forint volt. Mint írják, 2016-ban a piaci szereplők 70,2 százalékát olyan cégek alkották, amelyek árbevétele nem haladta meg a százmillió forintot. Milliárdos forgalmat elérő hajógyártó vállalkozás pedig jelenleg nem is működik Magyarországon.
Az ágazat mélyrepülése a kilencvenes évek elején alakult ki, ekkor ugyanis a keleti piacok összeomlása után a nagy hajógyárak (Óbuda, Csepel, Újpest, Vác) bezárták kapuikat. Ezzel párhuzamosan a Mahart privatizációjával a magyar teherhajózás is szinte eltűnt a hazai és a nemzetközi vizekről. A jelenleg működő vállalkozások elsősorban sport és kedvtelési célú hajókat, csónakokat, jachtokat és vitorlásokat készítenek, ugyanakkor a gyártás újraindításához szükséges feltételek továbbra is adottak, de tőke nincs hozzá.
