Habony-közeli család is érintett az offshore-botrányban

A Gagel család egyik tagja Gyurcsány Ferenc volt kincstárnokával is üzletelt Máltán.

Több magyar szálat fejtett fel a Direkt36 a vasárnap napvilágot látott Paradise-iratok (Paradise Papers) egy újabb részletéből is. A dokumentumokból kiderült, hogy a Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó üzletfeleként bemutatott, a Princess pékséglánc mögött álló Gagel család egyik tagja Gyurcsány Ferenc volt kincstárnokával üzletelt Máltán.

A grúz–izraeli Michael Gagelről legutóbb az egyik letelepedési kötvényekkel foglalkozó cég, a VolDan nevű vállalkozás kapcsán állította azt a Heti Válasz, hogy Gagelnek köze van a gazdag külföldiek állampolgárság-szerzését segítő társasághoz. A Direkt36 felidézi, hogy a hetilap akkor Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó barátjaként emlegette az üzletembert.

Nemrég pedig értékes ajándékot kapott Gagel a fővárostól: az üzletember korábban egymilliárd forintért szerezte meg a Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésében található BKV-ingatlant, amit az izraeli–grúz üzletember egyik cége, a Welt-Stadt Immobilien (WSI) Kft. vett meg a BKV-tól, hogy egy plázával kombinált irodaházat építsen a helyére. A Fővárosi Közgyűlés az üzletember érdekében módosítja a főváros településszerkezeti tervét és rendezési szabályzatát, hogy akár 30 méteres épületet is fel lehessen húzni a Stadionok metróállomás helyén. 

A Direkt 36 megjegyzi, máltai iratokban Michael Gagel öccse, a 31 éves Beni Gagel tűnik fel a máltai Apium Media Holding Ltd. egyik igazgatójaként. Ez a cég pedig Zelles Sándoré, aki a Gyurcsány-kormány alatt töltött be vezető tisztséget egy fontos állami szervezetnél: a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál volt vezérigazgató. A vállalat ekkor több tíz milliárd forintnyi állami ingatlant értékesített, melyet végig korrupciógyanú kísért. A Budapest Airport privatizációja miatt Budai Gyula, a második Orbán-kormány elszámoltatási kormánybiztosa feljelentést is tett hűtlen kezelés gyanújával. Zelles két éve magyar ingatlanfejlesztő és vagyonkezelő vállalkozásokban jelent meg és 2016 végén indította a hasonló profilú máltai cégét.

A tavaly kiszivárgott Panama-iratokból derült ki, hogy Csányi Sándor bankvezér is egy máltai cégen keresztül birtokol egy luxusjachtot, de a felcsúti polgármester, a százmilliárdos vagyonú Mészáros Lőrinc is egy helyi lajstromozású hajót használt. Máltai cége és hajója van a brókerből lett ingatlanmilliárdos, korábban állami üzletekben is részt vevő Nobilis Kristófnak is. A Cassiopeia 68 elnevezésű hajóról az üzletember azt mondta, hogy teljesen logikus, hogy a szigeten jegyezte be.

Máltán alapított céget a jobbikos kötődésű Nagy Pál Levente és Tömör-Tones Zsolt is. Előbbi a párt delegáltja volt a budapesti vizes világbajnokság szervezőbizottságában, utóbbi pedig 2009 óta a Jobbik sportkabinetjének vezetője. 2011-ben mindkét üzletember az állami sportlétesítményeket fenntartó Nemzeti Sportközpontoknál (NSK) kezdett dolgozni. A részvényesek azt mondták a Direkt36-nak, a máltai cégnek sem az állami pénzből működő NSK-hoz, sem a Jobbikhoz nincs köze.

Felbukkan több egykori szocialista politikus máltai cége is az iratokban, az egyikük, Walter Dezső 2002 és 2006 közötti soproni polgármester. A Postabank- és a Hengermalom-ügyben már két évtizeddel ezelőtt megjelentek máltai cégek: a Budai Hengermalmot 1994-ben az MSZP korábbi pénztárnokának és alelnökének, Máté Lászlónak a cége privatizálta, majd a Postabank éveken keresztül milliárdokkal hitelezte azt, majd 1999-ben felszámolták a malomipari érdekeltséget, a pénzintézet pedig tízéves fennállása alatt 150 milliárd forintnyi veszteséget termelt.

Két máltai cége volt Máté László sógorának, Matyók Györgynek, aki a Hengermalom felügyelőbizottságának a tagja volt. „Sosem volt kapcsolat a máltai cégek és a Hengermalom között, nem volt semmiféle pénzmosás” – idézte Matyókot a Direkt36.