Annyira felkészületlenül érte a Magyar Postát a csomagfeladások csúcsidőszakát jelentő időszakban megnövekedett forgalom, hogy máris kapitulálni kényszerült. Az állami tulajdonú cég a napokban közleményben tudatta, hogy „november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek naponta legfeljebb öt darab MPL Üzleti és MPL Netcsomagot adhatnak fel”. Azért eshetett a posta választása erre a két szolgáltatásra, mert a kiszállításukra a cég időgaranciát vállal: belföldön egy nap alatt eljuttatja az árut a címzetthez. Más csomagtípusok esetében azonban nem vállal határidőt, csak tájékoztató jelleggel közli, hogy 2-3 munkanapon belül szállítja ki a küldeményeket, vagyis késés esetén nem terheli jogi felelősség a postát. Ez abból is látszik, hogy sok esetben csak a feladást követő 21. nap után lehet reklamálni a postánál.
A cég ezzel lényegében elismerte, hogy óriási csúszások várhatók az év végi csomagforgalomban, sok ajándék hiányozhat a karácsonyfa alól. A szigorítás a kormány által szóban támogatott hazai kis cégeket és egyéni vállalkozókat célozza, akik a dinamikusan növekedő webáruházakat üzemeltetik, vagyis a termékeiket az internet segítségével értékesítik. Üzleti szempontból éppen az év utolsó két hónapja a legfontosabb, hiszen ilyenkor realizálják nyereségük jelentős részét. Vagyis a helyzet körülbelül olyan, mintha júliusban és augusztusban arra kényszerítenék a balatoni vendéglősöket, hogy kevesebb vendéget szolgáljanak ki. A GKI Digital felmérése szerint az éves csomagforgalom 30-40 százaléka bonyolódik le a karácsonyt megelőző két-három hónapban. Éppen emiatt a posta konkurensei már a nyári időszakban elkezdik a toborzást, vagy munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződnek annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a növekvő forgalmat. A posta ezzel szemben komoly munkaerőhiánnyal küszködik: ahogy lapunk is beszámolt róla, közel ezer üres álláshely van a vállalatnál, amelyből ötszázat a posta is elismert. Néhány hete mégis azt mondták, hogy felkészültek az ünnepi szezonra.
Öröm az ürömben, hogy bár a posta legfeljebb öt darabban korlátozza a fent említett csomagok napi feladását, a szigorítás könnyen kijátszható. A postának ugyanis nincsen feladó-nyomon követő rendszere, vagyis nem rögzíti informatikai rendszerében az egyes csomagokon feladóként feltüntetett személyeket és cégeket. Így azt sem képes rögzíteni, hogy adott napon ki hány darab küldeményt adott fel. Ha valaki öt csomagnál többet adna fel egy nap, elég csak a postahivatalon belül egy másik ablakhoz állnia, vagy egy ott várakozót megkérni a csomag feladására, esetleg egy másik postán feladni a többi küldeményt.
Nem új keletű jelenség, hogy a posta képtelen a feladatát ellátni, miután alapvetően hibás a kormány postával kapcsolatos politikája is. Többségében ugyanis pénzügyi szakemberek vezetik az alapvetően logisztikai céget. Pedig az internetes kereskedelem folyamatosan növekvő üzletág. Felmérések szerint tavaly több mint 17 millió csomagot kézbesítettek, és idén ez a szám várhatóan 20 százalékkal fog emelkedni.
