Nem lehet olyan ágazatról beszélni, ahol nincs munkaerőhiány

A következő tíz évben háromszázezren is elhagyhatják az országot külföldi lehetőségeket választva.

MN
2017. 11. 28. 7:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Többezres, akár több tízezres munkaerőhiányról is szó lehet egyes ágazatokban – mondta Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment-egyesület elnöke a Világgazdaságnak. Bár gyakorlatilag nem lehet olyan ágazatról beszélni, ahol nincs hiány, kiemelte a feldolgozóipart: szerinte 20 ezer betöltetlen álláshelyről van szó; több ezer pékre, hentesre és építőipari szakmunkásra lenne szükség. Úgy véli, ennek megoldása a meglévő képzettség helyett a készségekre épülő betanítási folyamat lehet, sőt a közfoglalkoztatottak egy részét is ki lehetne munka mellett képezni az új szakma elsajátítására például a kereskedelemben vagy a víziközmű-szolgáltatásban.

Egy vidéki autóipari beszállítói cég igényeiről úgy számolt be, hogy „mindegy, milyen a leendő dolgozó végzettsége vagy képzettsége, csak legyen két keze, két lába, és tudjon beszélni”. De a Balatonnál is az idény alatt súlyos gondokat okoz a szakács- és felszolgálóhiány, nem beszélve az egészségügyben évek óta súlyos orvos- és szakápolóhiányról. A KSH az egészségügyi-szociális szektorban hétezret meghaladó betöltendő álláshelyről számolt be. A Magyar Pékszövetség elnöke 3000 pék, illetve sütőipari dolgozó hiányáról beszélt, de hasonló a helyzet a húsiparban is. A KSH adatainál a valóság még súlyosabb lehet, ezt jelzi, hogy Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke nemrég arról beszélt, az ágazat 10 ezer építőipari szakmunkást igényelne, míg ugyanerről a KSH csak 3000-es számot említett.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai tavaly több mint hatezer nem uniós munkavállaló magyarországi munkavállalási engedélyének kiadásáról szólnak, amely szám Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszámolója szerint elérte a tízezret is, zömük az építőiparban helyezkedett el. Ledó Ferenc, a Magyar-Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a szüretelési időszakra vonatkozóan 15-20 ezer munkavállaló hiányáról beszélt a Világgazdaságnak. A problémát pedig tovább súlyosbíthatja az, hogy egyes felmérések szerint hazánkat a következő tíz év alatt háromszázezer ember is elhagyhatja a külföldi lehetőségeket választva.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.