Az Európai Unióban a háztartások összes kiadásuk 1,6 százalékáért vásárolnak alkoholt, ami nem kis összeg: majdnem 130 milliárd eurót jelent, ez az EU-s GDP 0,9 százaléka. Vagy ha úgy tetszik, évente 250 euró (77 500 forint) fejenként. És azt is számoljuk hozzá, hogy ebben nincs benne az éttermekben és szállodákban elfogyasztott alkohol mennyisége! Az Eurostat jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy az összeg nagyjából megegyezik azzal, amennyit évente gyógyszerekre költ az EU lakossága.
A fenti adatok csak a nagy képet mutatják, az alkoholra költött pénz aránya a háztartások összes kiadása közt nagy szórást mutat a tagállamok közt – mivel nem abszolút számról van szó, nem feltétlenül azt mutatja, hogy mennyit isznak az adott országban, hanem azt, hogy az összes kiadásuk mekkora részét fordítják alkoholra.
Az élen három balti ország áll: Észtország (5,6 százalék), Lettország (4,8 százalék) és Litvánia (4,2 százalék), őket Csehország és Lengyelország követi (mindkettő 3,6 százalékkal), majd Magyarország és Finnország (mindkettő 2,9 százalék) követi. A sor végén három mediterrán ország áll: Spanyolország (0,8 százalék), Olaszország és Görögország (0,9 százalék), őket megelőzi Ausztria (1,3 százalék), Portugália (1,4 százalék) és Németország (1,5 százalék).
A globális pénzügyi válság ellenére – az Eurostat adatai szerint – 2006 és 2016 közt a tagállamok többségében meglepően stabil maradt az alkoholos italok részesedése a háztartások kiadásaiban. A legnagyobb növekedést Cipruson és Csehországban mutatták ki: előbbiben a 2006-os 1,6 százalékról 2-re, utóbbiban 3,2 százalékról 3,6-ra nőtt az arány.
Jelentős csökkenést ezzel szemben Litvániában mértek (a 2006-os 5,2 százalékról 2016-ra 4,2 százalékra), illetve Bulgáriában, Lettországban és Finnországban is 0,5 százalékpontos visszaesést lehetett tapasztalni egy évtized alatt.
