Az állam emellett a bankokat is arra ösztönözte, hogy minél több ügyfelet irányítsanak az állampapírok irányába. A bankok és pénzügyi szolgáltatók minden egyes lejegyzett kötvény után egyszázalékos jutalékot kaptak az államtól. (A kötvény futamidejétől függően alakult a jutalék mértéke). Ebből a lehetőségből a pénzintézetek igyekeztek a lehető legtöbbet kihozni. Rájöttek arra, hogy csaknem kockázatmentesen – állampapír-fedezet mellett – tudnak hitelezni a gazdagabb ügyfeleiknek. Ma Magyarországon mintegy 25 ezer úgynevezett privátbanki ügyfél van több száz millió forintos likvid vagyonnal. A státus elnyeréséhez a belépési limit – banktól függően – 30-50 vagy 100 millió forintos rendelkezésre álló készpénztől indul. A pénzintézetek csak a top tízezernek, vagyis a több száz millió forinttal rendelkező ügyfeleknek ajánlották fel a banki hitellel párosított állampapír-vásárlás lehetőségét.
Az ügyfeleknek nem volt más dolguk, mint a megtakarításaikat és a banknál felvett hitelt Prémium Magyar Állampapírba fektetni. Egy példán keresztül szemléltetve: annak az ügyfélnek, aki 200 millió forintos likvid tőkével rendelkezett, a bank felajánlott további 800 millió forintos hitelt mondjuk 2 százalékos kamatért cserébe. Az ügyfél tehát egymilliárd forintért jegyzett le például hároméves futamidejű Prémium Magyar Állampapírt, amelynek az éves kamata 3,55 százalék. (Ez bruttó, miután 15 százalékos kamatadó terheli, a valós, vagyis nettó kamat 3,1 százalék, ám ha tartós befektetési számlán tartja az ügyfél, akkor a teljes kamat jár, vagyis adómentes.) A magánember jól jár, hiszen a 200 millió forintja után évente 3,5 százalékos kamatot kap, miközben a banktól kapott 800 milliós kölcsön után is leesik neki nettó 1,5 százalék. A bank is jól járt, hiszen a közel nulla százalékos forrását kihelyezte 2 százalékra az ügyfélhez, amely után korábban egy-, ma már csak 0,65 százaléknyi jutalék is jár.
Hogy mennyire népszerű ez a modell, jól jellemzi a Portfólió.hu összeállítása, amely szerint óriási különbség van a jegybanki és az állami statisztikák között: míg előbbi a háztartásoknál 562, addig utóbbi 1445 milliárd forintnyi forintalapú lakossági állampapírállomány-növekedésről tud az idei első háromnegyed évben. Ebből a 850 milliárdos különbségből a portál szerint 700 milliárdot magyarázhatnak a bankok és a pénzügyi szolgáltatók ügyfelek nevére végzett állampapír-vásárlásai. Ezen az üzleten azonban az állam és a magyar adófizetők veszítenek, mivel sokkal kevesebb közpénzből lehetne a magyar államadósságot finanszírozni, a kormány azonban extraprofitot ad a megtakarítani tudó módosabb honfitársainknak és a bankoknak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!