1. Rogán Antal szerint a letelepedési kötvényprogramra azért volt szükség, hogy a hazai államadósság devizaforrását biztosítani tudja.
Hamis. A program indulásakor ez még csak másodlagos szempont volt. A törvénymódosító indítvány parlamenti vitáit rögzítő jegyzőkönyvekből kiderül: a letelepedési programot arra találták ki, hogy külföldieket hazai befektetésekre ösztönözzenek. A nemzetközi gyakorlat is ez: azért szokás tartózkodási engedélyt adni, hogy a külföldi befektető a befektetése közelében lehessen.
2. A miniszter úgy gondolja, hogy Magyarország csak nyert a programmal, a lakossági állampapírok kamata ma is magasabb, mint a letelepedési kötvények hozama.
Hamis. A letelepedési kötvény egy ötéves futamidejű, euróban kibocsátott állampapírtípus. A letelepedési papírok után jelenleg 2 százalékos kamat jár, miközben a másodpiacokon a hasonló típusú kötvények után 0,15 százalékos kamatot kell csak fizetni. A lakossági állampapírt egyébként sem lehet a letelepedési kötvényhez hasonlítani, mert a magyar állam magasabb kamattal ösztönzi a lakossági megtakarítások állampapírba áramlását, ezzel is elősegítve azt, hogy minél nagyobb arányban legyenek belső finanszírozói az államadósságnak. De még a – letelepedésihez leginkább hasonlítható – pemáp (prémium magyar állampapír) lakossági devizapapír kamata is alacsonyabb, miután levonjuk belőle a kamat után fizetendő 15 százalékos kamatadót és 6 százalékos egészségügyi hozzájárulási adót. A jelenleg 2,2 százalékos ráta ugyanis az adólevonás után 1,8 százalék, vagyis kisebb mint a letelepedési kötvény 2 százalékos kamata.
3. Rogán szerint egyébként sem lehet összehasonlítani a kamatokat, mert olyan másodpiaci hozamok nincsenek, amelyhez kötni lehetne a letelepedési papírt.
Inkább hamis. Hamis, mert a letelepedési kötvényprogramot szabályozó törvény kimondja, hogy a Bloomberg adatai alapján kell a kötvények kamatát kiszámolni a másodpiaci hozamokból. Ezek az adatok rendelkezésre állnak, most 0,15 százalékon áll ez a mutató. De akár igazat is mondhatott Rogán, mert Magyarország 2015 óta nem bocsátott ki ötéves euróalapú állampapírt. Viszont ha valóban nem lehet összehasonlítani, akkor rossz a jogszabály, akár az Alkotmánybíróságon is meg lehet támadni a törvényt, és vissza lehet vonni a közel 20 ezer bevándorló letelepedési engedélyét.
4. A tárcavezető szerint egyetlen letelepedési kötvényes sem él hazánkban.
Hamis. A Hír TV Célpont című műsorának stábja egy kínaival készített interjút, aki részt vett a letelepedési kötvényprogramban, és Magyarországon van teaboltja. Egyébként sem lehet hivatalosan megtudni, hogy az a külföldi, aki bejelentkezett Magyarországon, az milyen jogcímen kapott tartózkodási engedélyt.
5. Rogán szerint ő sem tudott többet a cégekről, mint a benyújtott dokumentumokban szereplő információk.
Hamis. Az egyik vállalkozás vezetője például Balogh Radosztina, aki Rogán egyetemi évfolyamtársa volt. A másik cég vezetőit pedig a BorsodChemből ismerheti Rogán Antal.
6. A miniszter szerint az a vállalkozás, amely az első érvényes pályázatot beadja, értelemszerűen az első lehetőséget is megkapja.
Hamis. A letelepedési kötvényeket csak 8 olyan cég jegyezhette le, amelyek engedélyt az akkor még Rogán Antal vezette gazdasági bizottságtól kaptak. A bizottsági dokumentumokban, amelyeket kipereltünk, kiderült, hogy előbb egy magyar zrt., majd egy külföldi offshore cég nevében adtak be kérelmet, végül a másodikként jelentkező cég kapta meg az engedélyt.
7. Rogán szerint ha valakinek felelőssége van a letelepedési ügyben, az az Országgyűlés, mivel a parlament gazdasági bizottsága szavazott a cégek engedélyeinek a kiadásában.
Hamis. A gazdasági bizottságban többségben vannak a fideszes képviselők. Vagyis teljesen mindegy, hogy az ellenzéki képviselők ellene szavaznak, a fideszes többség akarata győz. A politikusok ugyanakkor jogi értelemben felelőtlenek, nem lehet őket számon kérni a döntéseikért. A letelepedési kötvényprogramnak még büntetőeljárás esetén sincs jogi felelőse.
8. Végül a bizottsági ülés után fel tudtunk tenni néhány kérdést Rogán Antalnak arról, hogyan fordulhatott elő, hogy az egyik letelepedési kötvényt jegyző vállalkozás – többszörös offshore céghálón keresztül – korábban alakult meg egy nappal, mint hogy a miniszter beadta volna a letelepedési programot lehetővé tevő jogszabályt. Vagyis honnan tudhatta a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég titokzatos tulajdonosa, hogy másnap egy magyar politikus olyan törvénymódosító indítványt nyújt be, amely több milliárd forintos bevételt fog hozni.
Íme:
– Hogyan lehetséges az, hogy az egyik cég egy nappal korábban megalakult, mint hogy beadta volna a törvénymódosító indítványát?
– A törvénynek volt egy előkészítő fázisa, számtalan nyilvános információ volt erről.
– Ön beszélt erről valakivel?
– Nem beszéltem senkivel, de ez egy olyan előkészítő munka volt, amelynek során sokan hozzájuthattak ilyen információhoz. Természetesen számtalan olyan cég van a világon, amely ennek a kérdésnek megfelel, tehát minden további nélkül benyújthatták a pályázataikat. És még egyszer hangsúlyoznám, hogy minden kérdés nyilvános eljárásban született meg, minden információ mindenkinek a rendelkezésére áll.
– A cég egy nappal korábban alakult, mint hogy beadta volna a törvénymódosító indítványát, ezzel ez a probléma.
– Attól még ezt bizottsági tárgyalás és minden egyéb megelőzte.
Hamis. Átnéztük a korábbi parlamenti jegyzőkönyveket. Rogán Antal 2012. október 27-én adta be a jogszabály-módosítást. A letelepedési kötvényprogramról pedig a gazdasági bizottság október 29-i ülésének jegyzőkönyvében találni először említést. Az offshore cég október 26-án alakult meg. Az alapítást semmiféle bizottsági tárgyalás nem előzte meg, a cég csak attól hallhatott a készülődő programról, aki tudta, hogy lesz egy ilyen kezdeményezés.
