Meglepően gyors volt a bővülés

Tavaly a jegybank, most a nemzetgazdasági tárca látott a jövőbe.

Felfelé módosította a gazdasági növekedéssel kapcsolatos adatát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – mindössze két héttel azután, hogy megjelent az első becslése. A KSH tegnap azt közölte, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, vagyis 0,3 százalékponttal nagyobb ütemben nőtt, mint azt a hivatal korábban megbecsülte. Ezt a KSH a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítményével magyarázta. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző esztendő azonos negyedévéhez mérten 4,1 százalékkal bővült.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyébként megjósolta, hogy a KSH felül fogja írni a korábban közölt statisztikát. A tárcavezető az Országgyűlés szokásos éves bizottsági meghallgatásán november 22-én azt mondta, hogy az „első három negyedév adatai alapján jól látható, hogy a gazdaság idei növekedése igazolja a kormány és a nemzetközi intézmények várakozásait, négy százalék feletti bővülésre lehet számítani”. A növekedéssel kapcsolatos optimizmusát azzal magyarázta, hogy a KSH „módszertani okok miatt utólag fölfelé szokta korrigálni a számokat”. Példaként a 2014-es évet hozta, amikor a 3,5 százalékos becslésből végül az éves növekedési ráta 4,2 százalék lett. Hasonló intermezzo volt tavaly év végén is, akkor a Magyar Nemzeti Bank „kevesellte” a GDP-növekedéssel kapcsolatos statisztikai adatot. A KSH kétszázalékos növekedést mért, miközben a jegybank 2,8 százalékos bővülést becsült. A statisztikai hivatal végül 2,2 százalékos növekedésre módosította az adatokat.

– A KSH az előzetesen közölt adaton jelentősen változtatott, ez meglepő – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakember szerint persze nem példa nélküli, hogy a statisztikai hivatal módosít egy korábbi adatközlésen, de az szokatlan, hogy két héten belül háromtized százalékpontos változtatást eszközöl. A KSH általában nyáron, illetve szeptemberben szokott a korábbi adatokkal úgynevezett revideálást végrehajtani, ekkor sokkal inkább megszokott a számottevő változtatás. Virovácz Péter szerint a statisztikai adatokkal kapcsolatos jegybanki és miniszteri kommunikáció kétséget ébreszthet a befektetőkben a KSH megbízhatóságával kapcsolatban.

A piaci várakozások szerint reális lehet egy 4,3 százalékos utolsó negyedéves GDP-növekedés, és a KSH harmadik negyedéves felfelé javított adatával már meglehet a négyszázalékos éves átlagos gazdasági növekedés. A négyessel kezdődő eredmény pedig szebb képet fest a hazai gazdaság állapotával kapcsolatban, ami jó muníciót szolgáltathat a kormánypártoknak a jövő tavaszi országgyűlési választási kampányban. Ezzel kapcsolatban azonban óvatosságra int Virovácz Péter. Szerinte a versenytársak, vagyis a kelet-közép-európai országok nagyobb növekedést produkálnak, ilyen például a román hét, illetve a cseh és lengyel gazdaság 4,5-5 százalék körüli bővülési üteme. – Ilyen kontextusban már nem is néz ki annyira jól a magyar gazdaság négyszázalékos növekedése – mondta az elemző.

A KSH által közölt részletes adatokból kiderült, hogy a beruházások 20,3 százalékos növekedése mögött az uniós projektek felpörgése áll. A fogyasztás esetében is dinamikus bővülés tapasztalható, melyet Virovácz szerint elsősorban a természetbeni társadalmi juttatások emelkedése hajtott. Ennek következtében a háztartások fogyasztása 2,7 százalékponttal segítette a GDP-növekedést. – Ez 2006 óta nem látott mértékű hozzájárulás – tette hozzá. Az elemző úgy véli, az export dinamikájának mérséklődésére számítani lehetett, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg ilyen mértékű növekedés-visszafogó hatására 2003 eleje óta nem volt példa: 3,2 százalékponttal mérsékelte a külkereskedelem a GDP növekedését. Emögött a belső kereslet importot felpörgető hatása áll.