A piaci várakozások szerint reális lehet egy 4,3 százalékos utolsó negyedéves GDP-növekedés, és a KSH harmadik negyedéves felfelé javított adatával már meglehet a négyszázalékos éves átlagos gazdasági növekedés. A négyessel kezdődő eredmény pedig szebb képet fest a hazai gazdaság állapotával kapcsolatban, ami jó muníciót szolgáltathat a kormánypártoknak a jövő tavaszi országgyűlési választási kampányban. Ezzel kapcsolatban azonban óvatosságra int Virovácz Péter. Szerinte a versenytársak, vagyis a kelet-közép-európai országok nagyobb növekedést produkálnak, ilyen például a román hét, illetve a cseh és lengyel gazdaság 4,5-5 százalék körüli bővülési üteme. – Ilyen kontextusban már nem is néz ki annyira jól a magyar gazdaság négyszázalékos növekedése – mondta az elemző.
A KSH által közölt részletes adatokból kiderült, hogy a beruházások 20,3 százalékos növekedése mögött az uniós projektek felpörgése áll. A fogyasztás esetében is dinamikus bővülés tapasztalható, melyet Virovácz szerint elsősorban a természetbeni társadalmi juttatások emelkedése hajtott. Ennek következtében a háztartások fogyasztása 2,7 százalékponttal segítette a GDP-növekedést. – Ez 2006 óta nem látott mértékű hozzájárulás – tette hozzá. Az elemző úgy véli, az export dinamikájának mérséklődésére számítani lehetett, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg ilyen mértékű növekedés-visszafogó hatására 2003 eleje óta nem volt példa: 3,2 százalékponttal mérsékelte a külkereskedelem a GDP növekedését. Emögött a belső kereslet importot felpörgető hatása áll.
