Minden negyedik embert veszélyeztet a szegénység valamilyen formája, s bár a háztartások életszínvonala valamelyest javult, nincs változás a jövedelmi egyenlőtlenség és a szubjektív jóllét tekintetében sem – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala című kiadványának összefoglalójából. Mint azt Janák Katalin, a KSH főosztályvezetője az adatok publikálása alkalmával tartott háttérbeszélgetésen közölte, a 8600 háztartás megkérdezésével idén tavasszal készült felmérés szerint az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1,504 millió forint volt 2016-ban, ami 4,4 százalék pluszt jelent az előző évihez képest. Ez havi szinten fejenként körülbelül száztízezer forintos nettó bevételnek felel meg.
Pozitív tendenciák rajzolódnak ki a háztartások fogyasztásában is: a KSH adatai szerint meghaladta az egymillió forintot az egy főre jutó éves fogyasztás 2016-ban, ami négy százalékkal magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Élelmiszerre többet – az összes kiadás 22,8 százaléka helyett 24,1 százalékot –, lakásfenntartásra és energiára kevesebbet – 25 helyett 21 százalékot – áldoztak a háztartások az egy évvel korábbihoz képest. Nem változott ugyanakkor a társadalom legszegényebb és leggazdagabb ötöde közötti különbség; utóbbiak 4,25-ször kerestek többet. Ezzel a különbséggel ugyanakkor – emelte ki Janák Katalin – az európai középmezőnyben vagyunk, Ausztriával és több skandináv állammal együtt.
Az Eurostat által kidolgozott módszertan alapján végzett felmérés alkalmával alkot képet a statisztikai hivatal a szegénységről is: az adatok szerint 2016-ban több mint 2,6 millióan voltak kitéve a három szegénységi kategória – a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi depriváció (nem engedhet meg magának bizonyos tartós javakat) vagy a munkaszegénység – közül legalább egy veszélyének. A súlyos anyagi nélkülözés 900 ezer emberre jelent veszélyt, és mintegy 114 ezren a másik két kategória szerint is szegénynek számítanak. A KSH főosztályvezetőjének beszámolója szerint a szegénység leginkább a munkanélkülieket, a romákat, illetve a gyermeküket egyedül nevelőket érinti, de fenyegetettek az egynél több gyermeket nevelő családok is. A legstabilabb helyzetben a két felnőttből álló háztartások, valamint a nyugdíjasok vannak.
Az átlagjövedelmek emelkedésével emelkedett a szegénységi küszöb is. Ennek összege tavaly – az uniós módszertannak megfelelően – a középjövedelem 60 százalékának megfelelő összeg, 77 680 forint volt az egyszemélyes háztartásnál, míg két felnőtt, két gyermek esetében 163 ezer forintra rúgott. Tavaly közel 1,3 millió ember élt ezen küszöb alatt, ami 105 ezerrel kevesebb, mint a 2015-ös szám. A KSH vizsgálta a szubjektív jóllétet is: ezen a téren nincs érdemi változás, a megkérdezettek 1-től 10-ig terjedő osztályzatai alapján 6,1 volt az átlagérték tavaly csakúgy, mint egy évvel korábban. Ezzel az eredménnyel uniós szinten sereghajtók vagyunk.
