Minden negyedik embert veszélyeztet a szegénység valamilyen formája, s bár a háztartások életszínvonala valamelyest javult, nincs változás a jövedelmi egyenlőtlenség és a szubjektív jóllét tekintetében sem – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala című kiadványának összefoglalójából. Mint azt Janák Katalin, a KSH főosztályvezetője az adatok publikálása alkalmával tartott háttérbeszélgetésen közölte, a 8600 háztartás megkérdezésével idén tavasszal készült felmérés szerint az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1,504 millió forint volt 2016-ban, ami 4,4 százalék pluszt jelent az előző évihez képest. Ez havi szinten fejenként körülbelül száztízezer forintos nettó bevételnek felel meg.
Pozitív tendenciák rajzolódnak ki a háztartások fogyasztásában is: a KSH adatai szerint meghaladta az egymillió forintot az egy főre jutó éves fogyasztás 2016-ban, ami négy százalékkal magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Élelmiszerre többet – az összes kiadás 22,8 százaléka helyett 24,1 százalékot –, lakásfenntartásra és energiára kevesebbet – 25 helyett 21 százalékot – áldoztak a háztartások az egy évvel korábbihoz képest. Nem változott ugyanakkor a társadalom legszegényebb és leggazdagabb ötöde közötti különbség; utóbbiak 4,25-ször kerestek többet. Ezzel a különbséggel ugyanakkor – emelte ki Janák Katalin – az európai középmezőnyben vagyunk, Ausztriával és több skandináv állammal együtt.
Az Eurostat által kidolgozott módszertan alapján végzett felmérés alkalmával alkot képet a statisztikai hivatal a szegénységről is: az adatok szerint 2016-ban több mint 2,6 millióan voltak kitéve a három szegénységi kategória – a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi depriváció (nem engedhet meg magának bizonyos tartós javakat) vagy a munkaszegénység – közül legalább egy veszélyének. A súlyos anyagi nélkülözés 900 ezer emberre jelent veszélyt, és mintegy 114 ezren a másik két kategória szerint is szegénynek számítanak. A KSH főosztályvezetőjének beszámolója szerint a szegénység leginkább a munkanélkülieket, a romákat, illetve a gyermeküket egyedül nevelőket érinti, de fenyegetettek az egynél több gyermeket nevelő családok is. A legstabilabb helyzetben a két felnőttből álló háztartások, valamint a nyugdíjasok vannak.