Persze a fejlődésért, a megfelelő utánpótlásképzésért tesznek is. 2013-ban indították útjára a Sulikézi fesztivál programot, amely ma már több mint 150 iskolában több mint 5000 gyerekkel működik, és évente a programban részt vevő iskolák csapatai megmérkőznek egymással a különböző tornákon.
A sportág bekerült a Nemzeti alaptantervbe, és a pedagógusok képzésén túl 1548 iskolát láttak el eddig a szivacskézilabdához kellő sportszercsomaggal. Idén szintén a taótámogatásokból veszi kezdetét az úgynevezett Kezdődobás program, amely a már említett szivacskézilabda segítségével népszerűsíti a sportágat az alsó tagozatos gyerekek körében.
A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) az iskolai tornatermekkel együtt összesen 702 sportlétesítményt tart nyilván, amely alkalmas a kézilabda valamely szintjén mérkőzés, valamint edzés megrendezésére, igaz állaguk, állapotuk és méretük nagy eltérést mutat. A pályákból egyébként 22 strandkézilabda-mérkőzések megrendezésére is alkalmas.
A taó megjelenésével a létesítményfejlesztésekben is érdemi előrelépés tapasztalható a sportágban.
2011 óta 220 sportlétesítmény építését vagy felújítását hagyták jóvá, valamint a közép- és hosszú távú stratégiának megfelelően a 2015–16-os támogatási időszakban 500 millió forintos keretösszegből 30 tornatermet újítottak fel.
Ez a program tavaly folytatódott – 24 iskolai tornatermet újítottak fel 1,6 milliárd forint értékben –, illetve további 34 felújítás van folyamatban 1,5 milliárd forint összegben, kiegészülve kültéri és strandkézilabda-pályák felújításával, építésével.
Az MKSZ tornaterem- és csarnokfelújítási programja tovább folytatódik taókeretből, immár a negyedik ütemmel, 2 milliárd forintos keretösszeggel, amelyet az illetékes minisztériumok a sportágfejlesztési program részeként már jóváhagytak.
