Következő mérkőzések
Románia
15:002024. június 17.
Ukrajna
Belgium
18:002024. június 17.
Szlovákia

Lepaktált az állam a bankokkal

Több százezer devizahiteles cserbenhagyásával fizettettek a bankadóért – véli Ravasz László.

Hajdú Péter
2018. 03. 14. 10:36
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár családok százezreinek élete múlik rajta, mégsem egyszerű hitelezési probléma a devizakárosultak ügye. Ez a jelenség szükségszerűen következett abból a vezérelvű politikai rendszerből, amely hatvan éve működik Magyarországon, és amely 2010 után csúcsosodott ki – nyilatkozta lapunknak az Adóskamara elnöke. A korábban bíróként szolgáló Ravasz László nem kevesebbet állít, minthogy a válság előtt a devizahitelezés ösztönzésével próbálta az állam egyensúlyba hozni az akkor már gyenge lábakon álló gazdaságot, míg a 2010-es kormányváltás után a bankokkal kötött paktum lényege az volt, hogy a bankadó kivetéséért cserébe az állam elengedi több százezer devizaadós kezét. Mint rámutatott,  a helyzet megoldására először az igazságszolgáltatást kell felszabadítani.

Az Adóskamara elnöke szerint a bajban lévő emberek gondjait azért nem lehet a politikától függetleníteni, mert a mindenkori elit a saját embereit ültette az állami szervezetek döntési pozícióiba, akik politikai döntéseket hoznak szakmaiak helyett. A devizahitelezés politikai termék, ezért is terjedhetett el nálunk olyan széles körben, mint sehol másutt. Politikai akarat volt a Gyurcsány-kormány idején, hogy a fogyasztás ösztönzésével föl kell pörgetni a gazdaságot, amit gazdaságpolitikai eszközökkel nem tudtak, ezért hagyták elterjedni a devizahitelezést. Abban reménykedtek, hogy a gazdaság majd kinövi ezt a hatalmas összeget. Közbejött azonban a 2008-as válság, s az amúgy is gyenge lábakon álló magyar gazdaság gyakorlatilag a csőd szélére került. S miután az állam nem kapott kedvező kamatozású hitelt, a gazdaság „fejlődésének” fedezete a devizahitelesek ingatlanvagyona lett. Ezek a hitelek pedig extra profitot biztosítottak a bankoknak, tehát azok is jól jártak.

A válság kitörését követően – folytatta Ravasz László –, 2008. november 6-án a bankok és a kormány megkötötték azt a megállapodást, amely szerint azonnal forintosítani kellett volna hiteleket. – Megjegyzem, ezzel hatalmas tehertől szabadították volna meg a devizahiteleseket. Erre mégsem került sor. Persze érthető is, hiszen a bankok hatalmas extraprofitra tettek szert a hitelek fenntartásával – szögezte le a jogász. Mint hozzátette, a 2010-es kormányváltást követően még mindig csődközelben volt a magyar állam, így megállapodtak a bankokkal, hogy a bankadón keresztül segítséget nyújtanak az állam finanszírozásában. Ennek fejében az Orbán-kormány úgy alakította a devizahiteles törvényeket, hogy az a bankok számára kedvező legyen. Az egykori bíró rámutatott: a lényeg az volt, hogy a devizahitelesek ne tudják megtámadni a szerződéseiket. Akik pedig mégis meg tudták tenni, azok pereit politikai utasításra úgy alakította a bíróság, hogy ne nyerhessen a hitelfelvevő. A pécsi ítélőtábla egyik megbeszélésén egyébiránt – amelyet éppen a Magyar Nemzet szivárogtatott ki – elhangzott állítások ezt fényesen bizonyítják.

Az Adóskamara elnöke szerint a gyakorlatban ez úgy történt, hogy a kormány felkérte a Kúriát, hozzon jogegységi döntést a devizahitelesek problémáinak megoldására. Ezen jogegységi döntés meghozatala előtt a Kúria iránymutatást kért a politikától. Nevezetesen a Magyar Nemzeti Banktól, amelynek az a Matolcsy György a vezetője, akivel korábban – még gazdasági miniszteri tisztsége idején – a bankok megkötötték a paktumot. Az iránymutatás alapján aztán a Kúria jogfejlesztő jogegységi döntést hozott. Vagyis olyan döntést, amely nemcsak értelmezte, illetve iránymutatást adott a bíróságoknak, hogy az ilyen ügyeket miként kell megoldani, hanem gyakorlatilag jogszabályt alkotott a legfelsőbb bírói fórum. Ezzel megakadályozták, hogy egyénileg kiálljanak igazuk mellett a devizahitelesek. – A másik oldalon pedig igyekeztek ellehetetleníteni az adósokat, nehogy véletlenül civil mozgalom indulhasson a probléma megoldása érdekében. Az állami propaganda klasszikus áldozathibáztatásba kezdett, vagyis a rendelkezésére álló összes eszközzel igyekezett úgy beállítani ezeket a szerencsétlen családokat, mint akik más bőrén igyekeztek nyerészkedni, felelőtlenül költekeztek, hiszen senki nem tartott fegyvert a fejükhöz, hogy devizahitelt vegyenek föl. S ezzel fordították ellenük a társadalmat – tette hozzá.

– Mi az Adóskamaránál attól tartunk, hogy amennyiben tovább folytatódik a jelenlegi politikai kurzus, akkor csak idő kérdése, amíg a több százezer volt devizahitelest teljesen megfosztják nemcsak ingatlanjuktól, de minden vagyonuktól is, s ingatlanjuk árverezése után még évtizedekig fizethetik a még számon tartott milliós tartozásokat. Vagyis ellehetetlenítik az életüket. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy azonnal állítsák le a végrehajtásokat addig, amíg végleges megoldást nem találunk a több százezer családot érintő problémára – szögezte le Ravasz László.

A bankok egyébként töredék áron adják át a bedőlt hiteleket a követeléskezelőknek, akik aztán elárvereztetik azokat. Kérdés, ez a hatalmas ingatlanvagyon, illetve az árverezésekkel abból kitermelt vagyon kinek a tulajdonába kerül. Ravasz László ennek kapcsán arra hívta föl a figyelmet, hogy az Európai Központi Bank uniós jogszabályokkal ellentétesnek tartotta a Magyar Nemzeti Bank által a bankok nem fizető hiteleinek felvásárlására létrehozott MARK Zrt. működését, ezért azt eladták egy 123 ezer forintnyi alaptőkével rendelkező csehországi cégnek. Ez később részesedést vásárolt a Magyarországon dolgozó Momentum Credit Zrt. nevű követeléskezelőben, amely elkezdte fölvásárolni a bedőlt hiteleket. Tavaly ősszel például az UniCredit Bank 42,7 milliárd forintnyi nem fizető állományát vásárolta meg, piaci pletykák szerint 5-10 százalékos áron.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.