A munkaerőért harcol az építőipar

Jóformán munkaerő-kölcsönzőként működő kényszervállalkozásokról, a feketemunka jelentős arányáról, nem hatékony képzésekről számolt be az építési vállalkozók szövetsége az ágazat problémáit összegző jelentésében. A foglalkoztatás helyzetének javítására a szövetség tucatnyi javaslatot fogalmazott meg: ezek között szerepel az ágazati szintű gyakorlati képzőhelyek kialakítása, ukrán, szerb, török és fehérorosz cégekkel vendégmunkásokról szóló megállapodások kidolgozása, valamint a külföldön dolgozó magyar szakemberek hazacsábítása.

Az ágazatban is a hatékonyságnövelés a nagy feladat, amelyhez állami támogatásra is szükség lenne Fotó: Kurucz Árpád

Jóllehet a komoly munkaerőhiánnyal küzdő építőipar az elmúlt két évben több tízezer fővel tudta bővíteni a foglalkoztatotti létszámot, továbbra is jelentős fennakadásokat okoz a megfelelő szakemberek hiánya, mivel az új alkalmazottak többsége képzetlen. Nem véletlen, hogy mind a lakásépítéseknél, mind az állami beruházásoknál mindennapossá vált a beruházások több hónapos csúszása. A problémát érzékelve az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Az építési ágazat súlyponti problémái és javaslatok ezek megoldásához címmel nemrég közzétett anyagában tucatnyi javaslatot tett a helyzet kezelésére.

Problémafelvetésük lehangoló képet fest az ágazatról. – Az építési ágazatban a munkaerő jelentős részben nem a versenyképesen működő vállalatokban, hanem kényszerfoglalkoztató, szinte munkaerő-kölcsönző cégekben, kényszervállalkozásokban csoportosul – olvasható a dokumentumban. Arra is kitérnek, hogy a munkaerőt nézve megmaradt a hármas tagoltság: a főfoglalkoztatásban alkalmazottak mellett az úgynevezett bérelt munkaerő, valamint a szürkén-feketén foglalkoztatottak.

Koji László, a szövetség elnöke szerint a foglalkoztatás problémái három fő okra vezethetők vissza. – Az ÉVOSZ régóta mondja, hogy a hazai építőiparnak hatékonyságban nagyot kell lépnie, amiben fontos elem a technológiai fejlesztésekhez használható állami támogatási pályázat. További gond, hogy bár nő a foglalkoztatotti létszám, de nem a megfelelő szakemberek, hanem a segédmunkások és a be sem tanított munkaerő aránya emelkedik jelentősen.

Az ágazatban is a hatékonyságnövelés a nagy feladat, amelyhez állami támogatásra is szükség lenne
Fotó: Kurucz Árpád

Emellett a mikrovállalkozások további darabolódását látjuk, ami az önfoglalkoztatók körét növelte az utóbbi időben – fejtette ki lapunk érdeklődésére az ÉVOSZ elnöke. Koji László szerint a képzéshez is alapjaiban kellene hozzányúlni, többek között ágazati szintű gyakorlati képzőhelyek kialakítását szorgalmazzák az ország nagyobb régióiban. Jogszabályilag azt is lehetővé tennék, hogy a nagyobb cégek elismertethessék belső képzéseiket. A képzőhelyek és a vállalati oktatás rá­adásul a felnőttképzés központja lehet. Koji László emlékeztetett rá, hogy tíz éve még harmincezer diák tanult építőipari szakmát, mára azonban számuk kilencezerre csökkent.

A nem legális foglalkoztatás is súlyos gond az építőiparban. Noha az ÉVOSZ korábban fokozottabb ellenőrzéseket sürgetett, ma inkább azt mondják, nem az ötezredik ilyenre van szükség, hanem hatékonyabb vizsgálatokra. Ez a rendelkezésre álló adatok megfelelő kezelésével megvalósítható lenne. Az adóhivatalhoz befutó céges adatszolgáltatás alapján például ki lehetne szűrni a szélsőséges adatokat, és ezek ismeretében célzottan lehetne vizsgálat alá vonni a gyanús cégeket.

Az ÉVOSZ a hazai és a külföldi építési vállalkozások közötti közvetlen gazdasági együttműködés erősítését is szorgalmazza. Ennek formája a külföldi céggel kötött vállalkozási szerződéses keretben vendégmunkásként történő alkalmazás lenne. – Erre ukrán, szerb, török és fehérorosz székhelyű cégek mutatnak érdeklődést. Az ilyen együttműködések mindkét félnek előnyösek lehetnek – magyarázta Koji László, hozzátéve, hogy becslések szerint ma mintegy négyezer nem uniós állampolgár dolgozik magyarországi építkezéseken.

A dokumentum szerint a válság évei­ben külföldön munkát vállaló szakembereket nehéz visszahívni hazai építési feladatokhoz. Az ÉVOSZ mégis ezzel próbálkozik: mint arról beszámoltunk, Ausztriában és Németországban hazatérési börzéket szervez. Úgy tudjuk, az első ilyen alkalmat július 13-án Münchenben tartják.