Ambiciózus célok szerepelnek a Nemzeti energia- és klímatervben

Kevesebb mint felére csökkenne Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása 2050-ig az 1990-es szinthez viszonyítva a Nemzeti energia- és klímastratégia alapján. Jelentős szerep hárul a napelemes rendszerekre, az atomenergiára, valamint a megújuló és hulladékalapú távhőtermelésre.

A gazdasági feltételektől függően akár 85 százalékkal is csökkenhet 2050-re hazánkban az üvegházhatású gázok emissziója Fotó: Kacper Pempel Forrás: Reuters

Az üvegházhatású gázok összkibocsátásának legalább 52 százalékos csökkentését tervezi, de 85 százalékos mérséklésre törekszik Magyarország 2050-ig az 1990-es szinthez képest – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által közzétett Nemzeti energia- és klímaterv tervezetéből. A dokumentum szerint 2030-ra a bruttó végső energiafogyasztás ötöde megújuló forrásból származna hazánkban.

A gazdasági feltételektől függően akár 85 százalékkal is csökkenhet 2050-re hazánkban az üvegházhatású gázok emissziója
Fotó: Reuters

Az Európai Bizottság a 2016 novemberében nyilvánosságra hozott, úgynevezett Téli energia csomagban kérte a Nemzeti energia- és klímaterv kidolgozását a tagállamoktól, egységes módszertannal és tartalommal – idézte fel a távirati iroda.

Hozzátették: az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott uniós éghajlat- és energiapolitikai keret legalább 40 százalékos csökkentést irányoz elő uniós szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2030-ig, 1990-hez képest.

A megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya 2016-ban a fűtési és a hűtési célú energiafogyasztáson belül 20,76, a villamosenergia-fogyasztáson belül 7,2, a közlekedési energiafogyasztáson belül 7,44 százalék volt.

Az előrejelzések szerint 2030-ra a zöldáramot termelni képes egységek beépített teljesítőképessége meghaladja a 4600 megawattot, amelyből több mint 4000 megawattot a napelemek tesznek ki.

A megtermelt zöldáram mennyisége a következő évtized végére meghaladhatja a 6500 gigawattórát – ennek csaknem 70 százalékát a napelemek biztosítják majd –, ami az összes villamosenergia-fogyasztás 12,8 százalékát jelentheti.

Ennél kisebb arányú, 8,1 százalék lehet a megújuló energia felhasználásának aránya a közlekedési szektorban. A távhő előállítása ugyan 2015 és 2030 között nyolc százalékkal csökkenhet, ezen belül a megújuló és a hulladékalapú termelés részaránya duplázódhat, elérve a 28 százalékot a jelenleg hatályos szakpolitikai intézkedések mellett.

Az új szabályozás eredményeként a részarány elérheti a 60 százalékot amellett, hogy a távhő iránti igény a mai érték ötödével eshet vissza.

Eközben a végső energiafogyasztás 2015 és 2030 között 14 százalékkal emelkedhet, elsősorban az ipari termelés bővülése, valamint a jövedelemnövekedés okozta üzemanyag-fogyasztás bővülése miatt.

A lakosság nem üzemanyagcélú energiafelhasználása viszont mérséklődhet. A végfogyasztói energiakosárban, vagyis energiamixben a villamos energia és az olajtermékek súlyának növekedése várható, míg a többi energiahordozó részaránya mérséklődik a stratégia megállapítása szerint.

Magyarország földrajzi adottságai, valamint a hagyományos energiahordozók versenyképesen és klímabarát módon hasznosítható készleteinek hiánya miatt az ellátásbiztonság hosszú távú fenntartása elsőbbséget élvez – jegyzik meg a szerzők.

Ezért a villamosenergia-ellátást a biztonságosan rendelkezésre álló és a lehető legalacsonyabb árú energiahordozókra alapozott villamosenergia-mixre kell építeni.

Az ellátásbiztonságban és a szénmentesítésben kulcsszerepet tölt be az atomenergia, a megújuló energia fokozódó térnyerése, valamint az európai villamosenergia-rendszerhez való kapcsolódás – szögezi le a tárca.

A villamosenergia-rendszer belföldi összeköttetései­nek fejlesztése nem szükséges, mivel az uniós célszámot Magyarország már most jelentősen meghaladja. Ugyanakkor a határkeresztező kapacitások bővítése indokolt, mert a szomszédos országokkal összekötött energiahálózat javítja a hazai ellátás biztonságát.

A dokumentum nemzeti célkitűzésnek nevezi a földgázpiaci ellátásbiztonság további növelését, ami folytatódó útvonal- és forrásdiverzifikációval, valamint hatékonyabb gázfelhasználással érhető el.

Mérséklődött a kibocsátás

A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás 2,5 százalékkal mérséklődött tavaly az Európai Unióban az előző évben mért adatokhoz képest – közölte az Eurostat. A tagállamok többségében 2018-ban csökkent a szén-dioxid-kibocsátás mértéke, a legnagyobb visszaesést százalékos arányban Portugáliában (–9,0), Bulgáriában (–8,1), Írországban (–6,8), Németországban (–5,4) mérték. A kibocsátás Lettországban (+8,5), Máltán (+6,7), Észtországban (+4,5) növekedett a leginkább, Magyarországon a 2017-es adatokhoz képest tavaly 0,8 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás.