Ambiciózus célok szerepelnek a Nemzeti energia- és klímatervben

Kevesebb mint felére csökkenne Magyarországon az üvegházhatású gázok kibocsátása 2050-ig az 1990-es szinthez viszonyítva a Nemzeti energia- és klímastratégia alapján. Jelentős szerep hárul a napelemes rendszerekre, az atomenergiára, valamint a megújuló és hulladékalapú távhőtermelésre.

A gazdasági feltételektől függően akár 85 százalékkal is csökkenhet 2050-re hazánkban az üvegházhatású gázok emissziója Fotó: Kacper Pempel Forrás: Reuters

A lakosság nem üzemanyagcélú energiafelhasználása viszont mérséklődhet. A végfogyasztói energiakosárban, vagyis energiamixben a villamos energia és az olajtermékek súlyának növekedése várható, míg a többi energiahordozó részaránya mérséklődik a stratégia megállapítása szerint.

Magyarország földrajzi adottságai, valamint a hagyományos energiahordozók versenyképesen és klímabarát módon hasznosítható készleteinek hiánya miatt az ellátásbiztonság hosszú távú fenntartása elsőbbséget élvez – jegyzik meg a szerzők.

Ezért a villamosenergia-ellátást a biztonságosan rendelkezésre álló és a lehető legalacsonyabb árú energiahordozókra alapozott villamosenergia-mixre kell építeni.

Az ellátásbiztonságban és a szénmentesítésben kulcsszerepet tölt be az atomenergia, a megújuló energia fokozódó térnyerése, valamint az európai villamosenergia-rendszerhez való kapcsolódás – szögezi le a tárca.

A villamosenergia-rendszer belföldi összeköttetései­nek fejlesztése nem szükséges, mivel az uniós célszámot Magyarország már most jelentősen meghaladja. Ugyanakkor a határkeresztező kapacitások bővítése indokolt, mert a szomszédos országokkal összekötött energiahálózat javítja a hazai ellátás biztonságát.

A dokumentum nemzeti célkitűzésnek nevezi a földgázpiaci ellátásbiztonság további növelését, ami folytatódó útvonal- és forrásdiverzifikációval, valamint hatékonyabb gázfelhasználással érhető el.

Mérséklődött a kibocsátás

A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás 2,5 százalékkal mérséklődött tavaly az Európai Unióban az előző évben mért adatokhoz képest – közölte az Eurostat. A tagállamok többségében 2018-ban csökkent a szén-dioxid-kibocsátás mértéke, a legnagyobb visszaesést százalékos arányban Portugáliában (–9,0), Bulgáriában (–8,1), Írországban (–6,8), Németországban (–5,4) mérték. A kibocsátás Lettországban (+8,5), Máltán (+6,7), Észtországban (+4,5) növekedett a leginkább, Magyarországon a 2017-es adatokhoz képest tavaly 0,8 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás.