Duplájára nőtt a külföldi tőke

Jelentősen visszaesett tavaly a nemzetközi térben a külföldi működő tőke mozgása. A teljes mennyiség közel negyedével való visszaesése Magyarországot nem érintette, nálunk éves összevetésben megduplázódott a határokon kívülről érkező pénzmennyiség. Új beruházásokból a jövőben is jócskán akad, a kérdés, hogy sikerül-e garantálni a megfelelő munkaerőt.

Tavaly 27 százalékkal csökkentek globálisan a közvetlen külföldi beruházások (FDI), ez jelentős visszaesés, miközben itthon egy év leforgása alatt épp jelentősen megnőttek a beruházások – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb kimutatásában. A jelentés szerint nemzetközileg 1097 milliárd dollárt tett ki a közvetlen külföldi beruházás, ez a globális össztermék 1,3 százaléka volt, 1999 óta a legkevesebb. Az OECD szerint a visszaesés elsődleges oka, hogy az Egyesült Államokban adókedvezményeket vezettek be, amelyek miatt sok cég inkább hazavitte a pénzét, semmint hogy külpiacain újra befektette volna. Ehhez képest a Magyarországra tavaly irányult FDI 6,389 milliárd dollár volt, lényegé­ben kétszerese a 2017-ben mért 3,260 milliárd dollárnak. A Magyarországról végrehajtott FDI értéke 1,991 milliárd dollárra emelkedett 2018-ban a megelőző év végi 1,119 milliárd dollárról.

Varga Mihály pénzügyminiszter kérdésünkre a napokban elmondta, hogy a tavalyi 8500 milliárd forint teljes beruházásban nagyjából fele-fele arányban volt jelen az állami vagy közösségi, illetve piaci beruházás, és jelen állás szerint ez a nagyságrendi felosztás meg is marad. Ezzel együtt a tárcavezető szerint a kormányzat a jövőben is törekedni fog arra, hogy minél inkább elősegítse a piaci alapú beruházásokat, például a kedvező adórendszerrel vagy a további infrastruktúra-fejlesztéssel. A statisztikák alakulásán jól látszik, hogy a beérkező tőkének most és az elmúlt években is jelentős részét tették ki az uniós források. Többek között ebből adódhat, hogy az OECD-számok alapján a 2012-es, 14 milliárd dollár meghaladó többlet 2015-re, az uniós költségvetési ciklusváltás idejére hasonló értékű negatívumba fordult.

A külföldről bejövő tőkében az uniós források szerepe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint túlmisztifikált, számos megvalósult, illetve már bejelentett piaci beruházás is jelentős tőketöbbletet képvisel a gazdaságban. A jegybank legutóbbi infláció jelentésében 900 mil­liárd forint új fejlesztéssel számolt a közeljövőre vetítve, ez jócskán több, mint az ország éves GDP-jének két százaléka. Ezek közül is kiemelkedik a 300 mil­liárdot meghaladó Fakt Ag élelmiszeripari beruházása, és azóta a kínai China National Machinery Import&Export is hasonló értékben jelentett be befektetési terveket az energetika terén. Utóbbi két cég új jövevény a magyar piacon, de szintén az ország össztermékének arányában értelmezhető fejlesztéseket jelentett be a Mercedes-Benz, gyárat épít a BMW, bővül a budapesti repülőtér és kisebb-nagyobb, több száz milliós vagy milliárdos bővítési bejelentés minden hétre jut. A külföldről érkező működő tőke szempontjából továbbra is meghatározó Németország, ehhez zárkózna fel Kína, és mint ahogy nemrég egy kormányzati tisztviselő lapunknak elmondta, Olaszország is regionális kereskedelmi központként kíván a jövőben tekinteni Magyarországra.

Visszatérő probléma és kritika, hogy az országnak végesek a munkaerő-kapacitásai, ennek megfelelően rohamtempóban emelkednek a bérköltségek, ami miatt előfordulhat, hogy gazdaságilag fejletlenebb országokat választanak a beruházók. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője korábban kifejtette, hogy ez értelmetlen érvelés. Mostanra minden jelentős nagyvállalat, ami külföldön beruház, igényli a képzett munkaerőt, a jó infrastruktúrát, ami Magyarországon biztosított, tőlünk keletebbre már nem feltétlenül. Ráadásul mindezt az unión belül kaphatják meg a beruházó cégek, és nálunk a bérek a felfutás ellenére is jócskán elmaradnak a nyugati, hasonló munkaköröket betöltő munkavállalókétól.