Másutt is hasznos lehet a hazai adóügyi fegyver

Tucatnál is több megállapodást írtak alá kazah partnereikkel azok a kormányzati képviselők és vállalkozók, akik részt vettek a múlt hét elején az ázsiai országban tárgyaló magyar gazdasági delegáció munkájában. A megállapodások és a növekvő üzleti lehetőségek nyomán nemcsak a hatszázmillió dolláros éves áruforgalom növekedhet jelentősen, de a közös vállalatok száma is megduplázódhat.

Ígéretes lehetőségek várják a hazai cégeket az ázsiai országban Fotó: Shamil Zhumatov Forrás: Reuter

Egy héttel ezelőtt népes magyar gazdasági delegáció utazott Kazahsztánba új üzleti lehetőségek reményében. Arról, hogy a kormányzati képviselőkből és vállalkozókból álló küldöttség milyen eredménnyel járt az olajban, földgázban és más nyersanyagban gazdag ázsiai országban, a pénzügyekért felelős államtitkár adott kérdésünkre tájékoztatást.

Gion Gábor azzal kezdte: tucatnál is több megállapodást írtak alá az állami és üzleti résztvevők. Ezek között akad sportügyi, oktatási és tudományos együttműködésről szóló dokumentum, ahogy gazdasági, pénzügyi, adóügyi egyezség is született.

Az államtitkár az utóbbiról külön is szót ejtett. Mint kifejtette, a magyar fejlesztésű, feketegazdaság ellen bevethető elektronikus rendszerek iránt komoly nemzetközi érdeklődés mutatkozik, így nem véletlen, hogy az online számla rendszere a kazah illetékesek figyelmét is felkeltette. – A magyar eredmények Kazahsztánban is érdekesek lehetnek, ott is komoly küzdelem folyik az adóbevételek beszedéséért. De minta lehet az ázsiai államban az az elektronikus módszer is, ahogyan a magyar adóhivatal a magánszemélyeknek és most már bizonyos cégeknek is adóbevallási tervezetet készít – fogalmazott.

Ígéretes lehetőségek várják a hazai cégeket az ázsiai országban
Fotó: Reuter

Az aláírt tizennégy megállapodás közül Gion Gábor a pénzügyi elszámolás területén kötött szerződést emelte ki. Eszerint hazai vállalkozások kaphatnak feladatot abban, hogy az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ tíz éven belül Ázsia egyik legnagyobb financiális centruma legyen. – Nem kis kihívást jelent ez – magyarázta az államtitkár –, az intézmény ugyanis 2018-ban kezdte meg működését, a kazah értéktőzsde pedig 2017-ben jött létre. A kazah börzét várhatóan ősztől a magyar vállalat szolgálja majd ki.

Az államtitkár röviden szót ejtett arról is, hogy a magyar üzleti élet szereplői például a víz- és csatornafejlesztés terén írtak alá több fontos dokumentumot, de indul új együttműködés a világítástechnika területén is. Úgy fogalmazott: a megállapodások és a növekvő üzleti lehetőségek nyomán nemcsak az évi hatszázmillió dolláros áruforgalom nőhet jelentősen, hanem rövid időn belül a Kazahsztánban működő közös cégek száma is megduplázódhat.

Együttműködések Pekingben

A magyar delegáció április végén számos megállapodást kötött a Pekingben tartott kétoldalú egyeztetések során. A logisztikai együttműködés fejlesztés területén elkezdik előkészíteni a Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasútprojektet, amelyet a magyar és a román kormány együttműködésére alapozva, kínai pénzügyi és technikai segítségnyújtással terveznek megvalósítani. Emellett megállapodásra jutottak az évek óta tervezett Budapest–Belgrád vasútvonal megvalósításának feltételeiről is. Az együttműködési tervek értelmében magyar építészirodák és mérnökök lehetőséget kapnak a kínai nemzeti urbanizációs terv végrehajtásában. A vízügy területén célul tűzték ki, hogy magyar és kínai vállalatok közösen hajtsanak végre vízgazdálkodási fejlesztési projekteket Ázsiában és Afrikában. A fejlesztési tervek részeként a rekordadatokat követően újabb légi járatok elindításával tovább növelnék a turisztikai forgalmat a két ország között. A Budapest Airport a Liszt Ferenc repülőtéren kifejezetten kínai utasoknak szánt szolgáltatásokat vezetett be, mivel az utasok száma folyamatosan és nagymértékben nő. A tárgyalások jelentős eredménye, hogy a China National Machinery Import&Export bejelentette: egymilliárd euró értékben tervez fejlesztéseket megvalósítani Magyarországon. Az oktatás terén is történt előrelépés, a tárgyalások során a felek döntöttek egy közös magyar–kínai egyetem megalapításáról, amely kínai részről a Kínai Társadalomtudományi Akadémiára, magyar részről pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre alapul majd. (Rácz Gergő)