Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3667,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez az egész éves várható pénzforgalmi hiány (4774 milliárd forint) 76,8 százaléka, ami azt jelenti, hogy az időarányosnál (83,3 százalék) kedvezőbb az éves hiány eddigi teljesülése. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3616,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 84 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 135,5 milliárd forintos hiányt mutattak – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei nyolc százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében közel kilencszázalékos növekedés történt.
Kamatkiadásokra október végéig 3785,6 milliárd forintot fizettek ki, ami 587,1 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Ezt egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete okozza.
Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 2110,2 milliárd forint kifizetés 372,7 milliárd forinttal magasabb lett az előző év azonos időszakánál. A teljesítési adatok előző évi időszakhoz viszonyított magasabb összege például a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből fakadó változásából, továbbá a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközmű-szolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből adódik. Az előző év azonos időszakához viszonyított növekmény a lakossági energia rezsivédelmi szolgáltatás esetében a kifizetések eltérő ütemezéséből fakadt.
Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Október végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 6072 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 2413,8 milliárd forint kifizetése történt meg.



















