A magyarországi bankok tavaly tovább növelték mérlegfőösszegüket, és azon belül a magánszektor felé fennálló hitelállományukat, a hitelintézetek vállalati hitelállománya mintegy 14 százalékkal, háztartási hiteleik pedig hét százalékot meghaladó ütemben emelkedtek az év során – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap bemutatott jelentésében. Mint a jegybanki adatokból kiderül, az első negyedévben a kis- és középvállalatok körében 13 százalékkal nőtt a hitelezés, ez egybevág a jegybank által kitűzött ütemmel.
Nagy Tamás főosztályvezető elmondása szerint a nemzetközi makrogazdasági környezetet jellemző bizonytalanság nem csökkent, legfeljebb átalakult. Változatlanul kedvezőtlen a nemzetközi közeg a hazai növekedési kilátásokra, a különböző forgatókönyvek közül az MNB szerint leginkább a rossz irányú európai fejlemények jelenthetnek kockázatot.
Az MNB úgy véli: változatlanul túlfűtöttségi aggodalmakat vet fel a budapesti ingatlanpiaci helyzet, ahol az árak átlagban 15 százalékkal a gazdaságilag indokolt szintek felett vannak. Az ország más területein is egyre drágábbak az ingatlanok, de a többi településen még nincs túlfűtöttség. Ez azonban a bedőlt hitellel rendelkezőknek nem feltétlenül vigasz, mivel sok olyan településen lévő ingatlan is érintett, ahol nincs élénkülés az árazásban, és piaci kereslet sincs az értékevesztett eszközökre.
Fotó: Kurucz Árpád
Mint azt Fábián Gergely igazgató lapunk kérdésére elmondta, az MNB szerint is helytálló a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének becslése, miszerint még most is több mint százmillió euró értékben tendereztetnek nem teljesítő hitelállományokat a bankok. Az MNB jelentése szerint most a bedőlt jelzáloghiteleknek harminc százaléka van a bankoknál, hetven százaléka a követeléskezelőknél. Kérdésünkre Fábián kifejtette, hogy a megmaradt rossz hitelek jellemzően még a korábbi ciklusból ragadtak be. Pozitív fejlemény, hogy Nagy Tamás szerint jelenleg nem érzékelhető a bedőlések újratermelődése.
Az MNB a háztartások kamatkockázatának mérséklése érdekében ajánlást tett közzé a pénzügyi intézmények számára, ennek lényege, hogy minél több jelzáloghiteles válthassa át meglévő, változó hitelű kamatát rögzítettre. Most már az új jelzáloghitelek 95 százalékát fixált feltételekkel veszik fel. A változó kamatozású hitelek relatíve magas aránya miatt azonban az adósok mind a háztartások, mind a vállalatok szegmensében érzékenyek a kamatlábak változására. Az érintett lakossági ügyfelek hamarosan megkapják a bankoktól a szükséges információkat, amivel a kockázatok mérséklése mellett dönthetnek.
