Orbán Viktor a gazdasági évnyitón: Fenn kell tartani az orosz energiát, nem lehet uniós tag Ukrajna

Nekünk az a dolgunk a következő négy évben: ne engedjük, hogy belesodorjanak bennünket egy háborúba, ne adjuk oda a magyarok pénzét az ukránoknak, adjuk inkább oda a magyaroknak, tartsuk fenn az olcsó orosz energiát, amely egyébként a magyar gazdaság és a rezsicsökkentés alapja, és semmiképpen ne engedjük, hogy a háború árát adóemelések formájában megfizettessék a magyarokkal – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.

Orbán Viktor szerint a következő négy év legfontosabb feladata a háborúból való kimaradás.

Ma tartotta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a 2026. évi gazdasági évnyitó rendezvényét, amelyen felszólalt Nagy Elek, a szervezet elnöke, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök. 

Orbán Viktor szerint az unióban hadigazdaságról beszélnek, de Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból (Fotó: MW)

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly a gazdasági évnyitón arról beszélt, hogy Magyarországnak döntő szava van az ukrán uniós tagságot illetően, most kell világossá tenni, hogy akarjuk-e vállalni az ezzel járó pénzügyi terheket vagy sem.

Orbán Viktor: A legfőbb kérdés, hogy lesz-e és ha igen, milyen típusú háború?

„Időm tekintélyes részében az Európai Tanács ülésén szoktam ülni, ahol haditanácsokat szoktak tartani” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. „Jelen pillanatban Európa a háború szélén egyensúlyoz” – mutatott rá. Mint mondta, két lehetőség van: vagy egy békegazdaság lesz, vagy hadigazdaság. És ha százalékban kellene ezt meghatároznom, akkor Nyugat-Európában a hadigazdaság valószínűsége kétszerese a békegazdaságénak. Az európai vezetők kivétel nélkül mind arról beszélnek, hogy miként kell a következő négy évre az európai gazdaságot hadigazdaságra átállítani. Ott nem azok a tervek vannak, mint itt Magyarországon. Ott nem fejlesztések vannak. Hadiparban katonai létszám, költségvetési kiadás, hiányból finanszírozott hadikészültség, meg Ukrajnának adandó pénz a téma – közölte Orbán Viktor. 

Hozzátette: „fejlődési perspektíváról nem beszélünk Európában. Hallgatunk előadásokat arról, hogy csökkenteni kellene az energiaárát, a bürokráciát, ami aztán nem történik meg, amivel foglalkozunk, az egy haditanács háborús kérdésköre. Tehát az, ami előtt mi mindannyian, európaiak, köztük magyarok állunk, az annak a kérdése, hogy lesz-e, és ha igen, milyen típusú háború a következő négy, öt, hat esztendőben.

Kitért arra, hogy Németországban kérdés, hogy a stagnálást, a gazdasági recessziót sikerül-e visszafordítani. Ehhez képest, mint láthattuk, az Egyesült Államok gazdasága két-három százalékkal bővül. Látható, hogy az amerikai elnök mondatról mondatra, pontról pontra, napról napra hajtja végre azt a gazdasági tervet, amelyen az Egyesült Államok gazdasága Európa fölé kerekedik, és utóbbi esélyt sem ad magának arra, hogy globális méretekben is versenyképes maradjon. Kína öt százalékkal növekedett az elmúlt években. Európában ebben a négy évben megszűnt egy millió ipari munkahely. Németországban gyárakat zárnak be, 130 ezer munkahely szűnt meg, Lengyelországban 140 ezer, de Csehországban is bajok vannak. Európában az elmúlt években ipari munkahelyek szűntek meg, egész ágazatok vannak a fölszámolódás szélén vagy állapotában. Európai alumíniumipar gyakorlatilag nincs. Az európai vegyipar olyan nehéz helyzetben van, hogy kérdéses, hogy meg tud-e maradni. Európa részesedése a világgazdaságból ennek következtében 15 százalékról leesett 14-re, és a háború előtti évekhez képest Európa ipari teljesítménye négy százalékkal visszaesett. Eközben Kína megőrizte a pozícióit, a világgazdasági részesedését megnövelte 18-ról 20-ra. Ennek a négy évnek az egyik fontos fejleménye volt, hogy a csatát nap mint nap vívjuk – mondta Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy az európaiak háromszor-négyszer magasabb energiaárat fizetnek, mint az amerikaiak vagy a kínaiak. 

A háború kitörése óta az uniós kalkulációk szerint 1800 milliárd eurót fizettünk ki energiáért, ennyivel többet fizettünk ki, mintha nem váltunk volna le az orosz energiáról.

Ennek megfelelően jelen pillanatban megszorító csomagok vannak érvényben egész Európában. Csak túlélés van és megszorító csomag – szögezte le. Franciaországban a megszorítások mértéke a nemzeti össztermék 0,5 százaléka, befogyasztották a jövedelmeket és befogyasztották a szociális ellátásokat és a nyugdíjakat. Csehországban a tavalyi évben 5,6 milliárd eurós megszorító csomagot csináltak. Ausztriában is hasonló a helyzet, Romániáról már nem is beszélve.

„Az a kérdés, hogy mi mit csinálunk ebben a helyzetben” – tett fel a kérdést Orbán Viktor, majd, mint fogalmazott, éppen az ellenkezőjét. Ők balra mennek, mi az ellenkező irányba. Mint mondta,

ennek az előfeltétele az, hogy világos politikai pozíciót kell elfoglalni arról, hogy mi ki fogunk maradni a háborúból és ki fogunk maradni ennek a finanszírozásából is

Hozzátette: egyetlen forintot sem fogunk elküldeni Ukrajnába. „Ezért minden héten meg kell harcolni, nekem minden héten meg kell harcolnom európai szinten” – mondta Orbán Viktor. Leszögezte: így maradtunk ki a kilencvenmilliárd eurós hitelből a szlovákokkal meg a csehekkel. 

Az elmúlt négy évben is ezt tettük, és ezt az irányt akarjuk az elkövetkező négy évben is követni. Először is, a Demján Sándor-program keretében 1800 milliárd forintot nem Ukrajnába, hanem a magyar gazdaságba irányítottak. Megduplázták a gyerekek után járó adókedvezményeket, szja-mentességet adtak a három- és kétgyermekes anyáknak. Mindezt úgy, hogy közben mindenhol Európában megszorítások vannak, mert a pénzt elküldik Ukrajnába – mutatott rá a miniszterlenök.

Ez csak azért lehetséges, mert nem tudják kikényszeríteni a pénzek elküldését, mert a magyar gazdaság és a magyar gazdaságot képviselő kormányzat erős lábakon, erős fundamentumokon áll. Ha ez nem így volna, akkor politikai sérülékenység lenne a következménye. Ez a legnagyobb ereje ma a nemzetközi tárgyalásokban a kormányzatnak, vagyis az a teljesítmény, amit a magyar vállalkozók, a magyar munkavállalók, kis és közepes vállalkozások letesznek az asztalra – fejtette ki. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy 2010 óta a nemzeti vagyon mértéke kétszeresére nőtt, és ebben a ciklusban 2022 és 2024 között 22 ezer milliárd forintról 24 ezer milliárd forintra növeltük a nemzeti vagyon értékét. 

Beszédében kitért az energiaárakra is rámutatva, hogy az ellenzék diverzifikációról beszél és le akarnak válni az orosz olajról meg gázról, de ez nyilvánvalóan két teljesen ellentétes dolog. Az ukrán zsarolásról is beszélt, hogy leállították a Barátság vezetéket, mint mondta, érvényt fognak szerezni a magyar érdeknek. Rámmutatott arra is, hogy Ukrajna estleges uniós csatlakozása padlóra küldené a magyar gazdaságot, ezen belül is főként az agrárium járna pórul. Így ezt semmiképpen sem szabad megengedni. 

Összefoglalva elmondta, hogy a következő négy évben ellen kell állni annak, hogy belesodorjanak a háborúba, olcsón kell tartani az energiaárakat, nem szabad beengedni az ukránokat az unióba. Ez lehet az alapja a magyar gazdaság további növekedésének.

Varga Mihály: Stabilitás és bizalom

Az elmúlt egy év eredménye stabilitás és bizalom – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az elmúlt egy évben jelentősen csökkent az infláció, nőtt a devizatartalék. A stabilitás a mai világban nem adottság – mondta. Az államok közötti fegyveres konfliktusoktól lehet leginkább tartani. Mindt mondta, látjuk, a szomszédos ukrajnai háború még mindig tart, Kínát a vámháború a rendelkezésre álló adatok alapján nem rengette meg, az Egyesült Államok pedig továbbra is a mozgástere, a befolyása bővítésére törekszik. Nem érdemes alábecsülni azokat a kockázatokat sem, amelyeket az iráni konfliktus hordoz most a világgazdaság és hazánk számára. Mozgalmas, turbulens, nehéz időket élünk, és ebben ezért van szükség a stabilitásra, elég csak az olajárakra tekinteni.

 

A bizonytalanságok kora abban is látszik, hogy a világ még nem tért vissza az árszabályozáshoz, és eközben újabb veszélyeken kell rajta tartani a szemünket. A kiéleződő közel-keleti konfliktus miatt jelentősen megugrottak a globális nyersanyagárak. Jelenleg nem lehet megmondani, hogy az emelkedés meddig folytatódik. 

Az első két napban az olajár 15 százalékkal, a gázárak 75 százalékkal ugrottak meg a konfliktus hatására

 – mutatott rá Varga Mihály. Kedvező fejlemény viszont, hogy mindemellett a kiéleződő konfliktusok közepette is a nemzetközi pénzügyi piacok viszonylag ellenállónak bizonyultak. A világgazdaság tehát egy bizonytalan, konfliktusokkal terhelt időszakban van, ahol az energiaárak és geopolitikai feszültségek jelentős kockázatot jelentenek, ezért különösen fontos a pénzügyi és gazdasági stabilitás fenntartása – közölte Varga Mihály.

A magyar gazdaság akkor tud igazán növekdni, ha helyreáll a beruházási szint. A belső kereslet mellett szükséges a külső kereslet élénkülése is. Hosszabb távon fenntartható egészséges növekedés ebben az esetben képzelhető el, tehát szükség van arra a környezetre, ami az exporton keresztül látható. Most jóval az uniós átlag és a térségi átlag fölött mozog a magyar gazdaság növekedése. A globális kihivások ellenére Varga Mihály szerint az infláció tartósan alacsony szinten maradhat. Jelezte, hogy a deviza- és aranytartalékok soha nem látott értéket mutatnak. 

Nagy Márton: Felértékelődik az energiabiztonság

A kiszámíthatatlan globális környezetben is a vállalkozóbarát hozzáállásáról tett tanúbizonyságot a kormány – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A legfontosabb kérdések az energiabiztonság, a vállalkozóbarát adórendszer, a gazdaságfejlesztési források hatékony felosztása – mutatott rá. Olyan kort látunk, ahol a lokális háborúk körül felmerül az energiabiztonság kérdése, főként a versenyképesség oldaláról.

Emellett a vámháború kérdésköre, a globális minimumadó kérdésköre és egyéb kérdések mind-mind azt mutatja, hogy a versenyképesség tekintetében az adórendszerek igenis egyre fontosabbak lesznek. És a harmadik pedig a fejlesztő állam kérdésköre, hogy az állam tényleg magára veszi azt a feladatot, hogy fejlesztő államként lép be a gazdaság irányításba – mutatott rá Nagy Márton.

 

Fontosnak nevezte, hogy ebben a helyzetben az energiabiztonság fontos eleme, hogy a saját termelésünket növeljük. 2021 óta Magyarország energiatermelése 8,5 százalékkal emelkedett. És a fogyasztásunkat csökkentjük, ami azt jelenti, hogy nem azt, hogy kevesebbet termeljünk, hanem azt jelenti, hogy hatékonyabb módon fogyasszuk el az energiát. A fogyastásunk 9,6 százalékkal csökkent, ezért a nettó energiaimportunk volumene 16 százalékkal kevesebb ma, mint 2021-ben volt. Ezt hívják alkalmazkodásnak, ezen végigmentünk. Nem tudjuk befolyásolni a földgáz, az áram, a két kőolaj, a Brent és az Ural árát. Ebből is látszik, hogy az orosz nyersolaj ma nagyjából húsz dollárral olcsóbb, mint a nyugati típusú olaj. Tehát egy orosz üzemanyagra, nyersolajra támaszkodó gazdaság igenis versenyképesebb lehet.

Ma a gáz 75 százaléka Oroszországból érkezik, a nyersolaj pedig 93 százalékban Oroszországból. Ez nemcsak az energiabiztonság szempontjából jelenti, hogy ellátásbiztonság van, hanem a biztonság másik dimenzióját is jelenti, hogy olcsó, vagyis árbiztonság is van. A villamos energia tekintetében egy másik dimenzió és más helyzet áll elő. A villamos energia tekintetében Paksot lehet említeni, illetve a napenergiát lehet, és itt arra kell törekednünk, hogy olcsó és saját energiánk legyen. Tehát hogy nemcsak olcsó legyen, hanem saját is legyen. És ezen jó úton haladunk. Magyarország napelemes áramtermelő kapacitása növekedett a legnagyobb mértékben az Európai Unióban, elérte a 8400 megawattot, és az Európai Unióban a napenergia részesedése az áramtermelésből a legnagyobb, 24 százalék. Tehát az energiabiztonság egyik alapja az atomenergia mellett a napenergia, és ebben nagyon-nagyon jól állunk. Amit javítanunk kell – ez elkezdődött –, az az, hogy a napelemek mellett vagy mögött legyen megfelelő tárolókapacitás. 2030-ra nettó villamosenergia-exportőrré válhatunk.

Második nagyon fontos tényezőnek nevezte az adórendszert. 

A vállalkozóbarát adórendszerünk az OECD szerint is világszinten versenyképes.

 Ennek megőrzése feladat, ezt meg kell védeni – mondta Nagy Márton. A munkát terhelő adókat tovább kell csökkenteni, bár e tekintetben is kiemelkedően jól állunk uniós szinten. 

A gazdaságfejlesztési állami kiadások nagyságáról és szerepéről szólt a miniszter. Mint mondta, a kulcskérdés: mennyi állami forrás jut a gazdaság működtetésére és fejlesztésére, és ki dönti el ezek felhasználását. 2026-ban a GDP hat százalékát költjük a gazdaságra körülbelül hasonló mértékben 2025-ben is. 6170 milliárd forintot költünk a gazdaságban, a költségvetésből még egyszer 6170-et. Ez a GDP hat százaléka.

Kordában kell tartani az energiaárakat, meg kell őrizni a vállakozóbarát környezetet és támogatásokat, illetve a nemzeti tulajdont, amit a kormány visszaszerzett az elmúlt években – fejezte be előadását Nagy Márton.

Új szövetség kell a kormány és a vállalkozók között

Az első kérdés, amit fel kell tenni, nem az, mit is csinlál, hanem, hogy miért is létezik a kamara – mondta Nagy Elek, a Magyar kereskedelmi és Iparkamara elnöke az esemény megnyitó beszédében. Hozzátette: a gazdasági kamara köztestület, vagyis nem piaci szereplő, nem hatóség és nem is politikai intézmény, hanem a magyar gazdaság, a gazdasági szereplők intézményesített érdekképviseletét látja el. Ezt igazán jól a kormányzattal való jó együttműködéssel lehet csinálni – fogalmazott. 

Nagy Elek, az MKIK elnöke (Fotó: MW)

Nagy Elek szerint az elmúlt 15 év a magyar gazdaság sikertörténete. A magyar gazdaság egy nagyon sikeres extenzív növekedési pályára állt. Gyakorlatilag nincs munkanélküliség, sok a nagy külföldi beruházás, az életszínvonal nagy mértékben növekedett. Az eredmény, hogy elérkeztünk abba a helyzetbe, amit a közgazdaságtan úgy hív, a közepes jövedelmű országok csapdájába. Vagyis már jól élünk, de az erőforrásaink végesek, más kell, váltani kell. Az elmúlt ötven évben nagyjából száz ország jutott ebbe a helyzetbe, de csak minden tizedik tudott kitörni ebből az úgynevezett csapdából. És a megoldás mindenütt egy tudás és technológiai fejlődési pályára állás. Eddig csak ez volt sikeres stratégia. Vagyis újra kell értelmezni Magyarország pozícióját a globális gazdaságban.

Az MKIK elnöke rávilágított: 

Magyarország eddig sikeresen növekedett ipari és beruházási alapon, de a jövőben a gazdaságot tudás-, technológia- és innovációvezérelt pályára kell állítani.

Most egy sikeres másfél évtized után válaszút előtt áll a gazdaság. Meglátása szeirnt új szövetség szükséges az állam és a vállalkozók között. Az állam legyen egy igazi innovatív, innovációs katalizátor a vállalkozás politikában, és olyan normatív kereteket kínáljon, amelyből a valós, valódi fejlődés fakad. A második fontos kérdés a teljesítményértékelés. Azt láttuk, hogy azok a társadalmak tudnak sikeresek lenni, amelyek megfelelő szinten képesek motiválni és értékelni a vállalkozói teljesítményt. 

Harmadik a tudásalapú gazdaság és a humántőke. A technológiai importálás, azt látjuk, ma már nem elegendő. Viszont a hazai tudás és a K+F infrastruktúra sajnos még nem elég fejlett. Az áttöréshez az állam, az egyetemek, velük együtt a kutatóintézetek és a vállalatok közti kapcsolatot, a posztgraduális képzést, a humántőke szükséges erősíteni. 

Negyediként említette az innováció méret és fejlődését. Szakítani kell azzal a beidegződéssel, hogy az innováció csak a nagy vállalatoknál lehetséges, ugyanis az innováció legkönnyebben a fiatal, dinamikus vállalkozásoknál jön létre. Amerikában a harminc évhez közeli fiatalok alapították az óriáscégeket. Ázsiában pedig az épphogy huszonévesek, miközben az európai nagyvállalatok küzdenek a saját bürokráciájukkal. Mint mondta, nem véletlen, hogy a kontinentális Európából egy sincs a világ 25 legnagyobb óriásvállalata között. És kik az innováció nyertesei? – tette fel a kérdést. Egy tanulmány szerint egy cégnél a vállalkozók kapják az innovációból származó nyereség legnagyobb részét, 44 százalékot. Őket követik a kék gallérosok 26 százalékokkal, majd a fehér gallérosok 22 százalékkal, végül pedig a feltalálók nyolc százalékkal. Innováció nemcsak a feltalálóknak, hanem mindenkinek hasznot hoz a cégen belül.

Nagy Elek rávilágított: Korábban a magyar modell így működött:

• külföldi cégek technológiát hoztak
• Magyarországon gyártottak

A jövőben viszont szükség van:

• saját kutatás-fejlesztésre (K+F)
• erősebb egyetemekre
• kutatóintézetekre
• vállalat–egyetem együttműködésre
• kulcsfogalom: humántőke

Magyarország előtt egy egymásra épülő, egymást kiegészítő fejlődési ív áll. Középtávon, három–öt éves időtávban, két fő irányt érdemes megcélozni: digitális, hatékony állam, szinte teljes digitális ügyintézési lehetőséggel. Regionáis központi szolgáltatóvá vállás a másik fontos feladat. Célszerű tudás és mérnöki országgá válni – mutatott rá.

A kormánnyal korábban kötött ötéves együttműködési program sikereként említette a fix 3 százalékos hitelprogramot, a Demján-programot és a tőkealaprogramot. Kiemelte emellett a tavaly elfogadott 11 pontos adócsökkentési lépéssorozatot. Az új célokat magába foglaló megállapodást ma írják alá Orbán Viktor miniszterelnökkel.