Orbán Viktor a gazdasági évnyitón: Európa a háború szélén egyensúlyoz

Ma egy helyen szólal fel Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Élőben tudosítjuk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Gazdasági Évnyitó 2026 rendezvényét.

Gazdasági évnyitón szólal fel Orbán Viktor miniszterelnök Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ma tartja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a 2026. évi gazdasági évnyitó rendezvényét. A tíz órakor kezdődő eseményen felszólalt Nagy Elek, a szervezet elnöke, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök. 

Orbán Viktor felszólal a gazdasági évnyitón. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly a gazdasági évnyitón arról beszélt, hogy Magyarországnak döntő szava van az ukrán uniós tagságot illetően, most kell világossá tenni, hogy akarjuk-e vállalni az ezzel járó pénzügyi terheket vagy sem. A Barátság kőolajvezeték leállítása miatt, valószínű, hogy az ukrán zsarolás, az iráni háború miatt előáll új geopolitikai helyzet és az ezek miatt várható változásokról is beszélni fog idén a miniszterelnök.

Időm tekintélyes részét az Európai Tanács ülésén szoktam ülni, ahol haditanácsokat szoktak tartani - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Jelen pillanatban Európa a háború szélén egyensúlyoz. 

Európában a hadigazdaságra való átállásról beszélnek. Fejlődési perspektíváról nem beszélünk Európában. 

Varga Mihály: stabilitás és bizalom

Az elmúlt egy év eredménye, stabilitás és bizalom - mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az elmúlt egy évben jelentősen csökkent az infláció, nőtt a devizatartalék. A stabilitás a mai világban nem adottság - mondta. Az államok közötti fegyveres konfliktusoktól lhet leginkább tartani. Mindt mondta, látjuk a szomszédos ukrajnai háború még mindig tart, Kínát a vámháború a rendelkezésre álló adatok alapján nem rengette meg, az Egyesült Államok pedig továbbra is mozgásterének befolyásának a bővítésére törekszik.  Nem érdemes alábecsülni azokat a kockázatokat sem, amelyeket az iráni konfliktus hordoz most a világgazdaság és hazánk számára. Mozgalmas, turbulens, nehéz időket élünk, és ebben ezért van szükség a stabilitásra. Olajárakra egy pillantást vessünk.

 

A bizonytalanságok kora abban is látszik, hogy a világ még nem tért vissza az árszabályozáshoz, és eközben újabb veszélyeket kell rajta tartani a szemünket. A kiéleződő közel-keleti konfliktus miatt, jelentősen megugrottak a globális nyersanyagárak. Jelenleg ezt nem lehet megmondani, hogy ez meddig fog tartani, és az emelkedett nyersanyagárak meddig tartanak ki, és esetleg ez az emelkedés még meddig folytatódik. 

Az első két napra csak szeretnék arra utalni, az olajár 15%-kal, a gázárak 75%-kal ugrottak meg a konfliktus hatására

 - mutatott rá Varga Mihály. Kedvező fejlemény viszont, hogy mindemellett a kiéleződő konfliktusok közepette is a nemzetközi pénzügyi piacok viszonylag ellenállónak bizonyultak. A világgazdaság tehát egy bizonytalan, konfliktusokkal terhelt időszakban van, ahol az energiaárak és geopolitikai feszültségek jelentős kockázatot jelentenek, ezért különösen fontos a pénzügyi és gazdasági stabilitás fenntartása - közölte Varga Mihály.

A magyar gazdaság akkor tud igazán növekdni, ha helyreáll a beruházási szint. Ami a szükséges a belső kereslet mellett a külső kereslet élénkülése is. Hosszabb távon fenntartható egészséges növekedés ebben az esetben képzelhető el, tehát szükség van arra a környezetre, ami az exporton keresztül látható. Most jóval az uniós átlag és a térségi átlag fölött mozog a magyar gazdaság növekedése. A globális kihivások ellenére, Varga Mihály szeirnt az infláció tartosan alacsony szinten maradhat. Jelezte, hogy a deviza és aranytartalékok soha nem látott értéket mutatnak. 

Nagy Márton: felértékelődik az energiabiztonság

A kiszámíthatatlan globális környezetben is a vállalkozóbarát hozzáállásáról tett tanúbizonyságot a kormán - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Energiabiztonság, vállalkozóbarát adórendszer, a gazdaságfejlesztési források hatékony felosztása a legfontosabb kérdések - mutatott rá. Olyan kort látunk, ahol a lokális háborúk körül felmerül az energiabiztonság kérdése, főként versenyképesség oldaláról.

Emellett a vámháború kérdésköre, a globális minimumadó kérdésköre és egyéb kérdések mind-mind azt mutatja, hogy a versenyképesség tekintetében az adórendszerek igenis egyre fontosabbak lesznek. És a harmadik pedig a fejlesztő állam kérdésköre, hogy az állam az tényleg magára veszi azt a feladatot, hogy fejlesztő államként lép be a gazdaság irányításba - mutatott rá Nagy Márton.

Fontosnak nevezte, hogy ebben a helyzetben az energiabiztonságnak egy fontos eleme, hogy egyrészről a saját termelésünket növeljük. 2021 óta Magyarország energiatermelése 8,5%-kal emelkedett. És a fogyasztásunkat csökkentjük, ami azt jelenti, hogy nem azt, hogy kevesebbet termeljünk, hanem azt jelenti, hogy hatékonyabb módon fogyasszuk el az energiát. A fogyastásunk 9,6%-kal csökkent, ezért a nettó energiaimportunk volumene 16%-kal kevesebb ma, mint 21-ben volt. Ezt hívják alkalmazkodásnak, ezen végigmentünk. Az árat nem tudjuk befolyásolni a földgáz, az áram, a kőolaj ára, de azért itt van két darab kőolajár, a Brent és az Urálnak az ára. Ebből is látszik, hogy az orosz nyersolaj ma mondjuk 20 dollárral olcsóbb, mint a nyugati típusú olaj. Tehát egy orosz olaj, egy orosz üzemanyagra, nyersolajra támaszkodó gazdaság az igenis versenyképesebb lehet.

Ma 75 százaléka a gáznak Oroszországból érkezik, a nyersolaj pedig 93 százalékban Oroszországból. Ez nem csak az energiabiztonság szempontjából jelenti, hogy ellátásbiztonság van, hanem a biztonságnak a másik dimenzióját is jelenti, hogy olcsó, vagyis árbiztonság is van, összességében tehát ár és ellátásbiztonság. A villamosenergia tekintetében egy másik dimenzió és más helyzet áll elő. A villamosenergia tekintetében Paksot lehet idehozni, illetve a napenergiát lehet, és itt arra kell törekednünk, hogy olcsó és saját energiánk legyen. Tehát hogy nem csak olcsó legyen, hanem saját is legyen. És ezen jó úton haladunk. Magyarország napelemes áramtermelő kapacitása növekedett a legnagyobb mértékben az Európai Unióban, elérte a 8400 megawattot, és az Európai Unióban a napenergia részesedánya az áramtermelésből a legnagyobb, 24 százalék. Tehát az energiabiztonság egyik alapja az atomenergia mellett, a napenergia, és ebben nagyon-nagyon jól állunk. Amit javítanunk kell, és ez megindult, az az, hogy a napelemek mellett vagy mögött legyen megfelelő tároló kapacitás. 2030-ra nettó villamosenergia exportörré válhatunk.

Második nagyon fontos tényezőnek nevezte az adórendszert. 

A vállalkozóbarát adórendszerűnk az OECD szerint is világszinten versenyképes.

 Ennek megőrzése feladat, ezt meg kell védeni - mondta Nagy Márton. A munkát terhető adókat tovább kell csökkenteni, bár e tekintetben is kiemelkedően jól állunk uniós szinten. 

A gazdaságfejlesztési állami kiadások nagyságáról és szerepéről szólt a miniszter. Mint mondta, a kulcskérdés: mennyi állami forrás jut a gazdaság működtetésére és fejlesztésére, és ki dönti el ezek felhasználását. 2026-ban a GDP 6 százalékát költjük a gazdaságra, vagy költjük a gazdaságra, körülbelül hasonló mértékben 2025-ben is. 6170 milliárd forintot költünk a gazdaságban, a költségvetésből még egyszer 6170. Ez a GDP 6 százaléka.

Korádéba kell tartani az energiaárakat, meg kell őrizni a vállakozóbarát környezetet és támogatásokat, illetve a nemzeti tulajdont, amit a kormány visszaszerzett az elmúlt években - fejjezte be előadását Nagy Márton.

Új szövetség kell a kormány és a vállalkozók között

Az első kérdés, amit fel kell tenni, nem az, mit is csinlál, hanem, hogy miért is létezik a kamara - mondta Nagy Elek, az MKIK elnök az esemény megnyitó beszédében. Hozzátette: a gazdasági kamara köztestület, vagyis nem piaci szereplő, nem hatóség és nem is politikai intézmény, hanem a magyar gazdaság, a gazdasági szereplők intézményesített érdekképviseletét látjuk el. Ezt igazán jól a kormányzattal való jó együttműködéssel lehet csinálni - fogalmazott. 

Nagy Elek, az MKIK elnöke. Fotó: MW

Nagy Elek szeirnt, az elmúlt 15 év a magyar gazdaságnak egy sikertörténet. A magyar gazdaságnak egy nagyon sikeres extenzív növekedési pályára állt. Gyakorlatilag nincs munkanélküliség, sok a nagy külföldi beruházás, életszínvonal nagy mértékben növekedett. Az eredmény, hogy elérkeztünk, abba a helyzetbe, amit a közgazdaságtan úgy hív, a közepes jövedelmű országok csapdájába. Vagyis már jól élünk, de az erőforrásaink végesek, más kell, váltani kell. Az elmúlt ötven évben nagyon érdekes, megnéztük, nagyjából száz ország jutott ebbe a helyzetbe, de csak minden tizedik tudott kitörni ebből az úgynevezett csapdából. És a megoldás mindenütt az volt, az alap mindenhol egy tudás és technológiai fejlődési pályára állás. Eddig csak csak ez volt sikeres stratégia. Vagyis újra kell értelmezni Magyarország pozícióját a globális gazdaságban.

Az MKIK elnöke rávilágított: 

Magyarország eddig sikeresen növekedett ipari és beruházási alapon, de a jövőben a gazdaságot tudás-, technológia- és innovációvezérelt pályára kell állítani.

A lényeg, hogy most egy sikeres másfél évtízed után válaszút előtt áll a gazdaság. Meglátása szeirnt új szövetség szükséges az állam és a vállalkozók között. Az állam legyen egy igazi innovatív, innovációs katalizátor a vállalkozás politikában, és olyan normatív kereteket kínáljon, amelyből a valós, valódi fejlődés fakad. A második fontos kérdés a teljesítményértékelése. Azt láttuk, hogy azok a társadalmak tudnak sikeresek lenni, amelyek megfelelő szinten képesek motiválni és értékelni a vállalkozói teljesítményt. 

Harmadik a tudásalapú gazdaság és a humántőke. A technológiai importálás, azt látjuk, ma már nem elegendő. Viszont a hazai tudás és a K+F infrastruktúra sajnos még nem elég fejlett. Az áttöréshez az állam, az egyetemek, velük együtt a kutatóintézetek és a vállalatok közti kapcsolat, a posztgraduális képzést, azaz a humántőke megtorítódás logikáját szükséges erősíteni. 

Negyediként említette az innováció méret és fejlődését. Szakítani kell azzal a beidegződéssel, hogy az innováció csak a nagy vállalatoknál lehetséges, ugyanis az innováció legkönnyebben a fiatal, dinamikus vállalkozásoknál jön létre. Amerikában a harminchoz közeli cégek mind, tehát a harminc évhez közeli fiatalok alapították az óriáscégeket. Ázsiában ma az épphogy huszonévesek, miközben az európai nagyvállalatok küzdenek a saját bürokráciájukkal. Mint mondta, nem véletlen, hogy a kontinentális Európából egy sincs a világ 25 legnagyobb óriásvállalata között. És kik az innováció nyertesei? - tette fel a kérdést. Egy tanulmány szerint egy cégnél a vállalkozók kapják az innovációból származó nyereség legnagyobb részét, 44%-ot. Őket követik a kék gallérosok 26%-kal, majd a fehér gallérosok 22%-kal, végül pedig a feltalálók 8%-kal. Innováció nemcsak a feltalálóknak, hanem mindenkinek hasznot hoz a cégen belül.

Nagy Elek rávilágított: Korábban a magyar modell így működött:

• külföldi cégek technológiát hoztak
• Magyarországon gyártottak

A jövőben viszont szükség van:

• saját kutatás-fejlesztésre (K+F)
• erősebb egyetemekre
• kutatóintézetekre
• vállalat–egyetem együttműködésre
• Kulcsfogalom: humántőke

Magyarország előtt egy egymásra épülő, egymást kiegészítő fejlődési ív áll. Középtávon, három-öt éves időtávban, két fő irányt érdemes megcélozni: digitális, hatékony állam, szinte teljes digitális ügyintézési lehetőséggel. Regionáis központi szolgáltatóvá vállás a másik fontos feladat. Célszerű tudás és mérnöki országgá válni - mutatott rá.

A kormánnyal korábban kötött ötéves együttműködési program sikereként említette a Fix 3 százalékos hitelprogramot, a Demán Programot és a tőkealaprogramot. Kiemelte emelett a tavaly elfogadott 11 pontos adócsökkentési lépéssorozatot. Az új célokat magábafoglaló megállapodást a mai napon fogják aláírni Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Az eseményről élőben tudósítunk. A cikk frissül.