Uniós éllovas a hazai növekedés

Csaknem húsz éve nem látott ütemben nőtt az év első három hónapjában a hazai gazdaság. A legújabb, 5,3 százalékos növekedés egyúttal az eddig nyilvánosságra hozott adatok közül jócskán a legmagasabb az Európai Unió egészét nézve is. A kiugró eredményt jelen várakozások szerint ugyan némi lassulás követheti az év hátralevő részé­ben, azonban egyre több jel mutat arra, hogy a kormány négyszázalékos 2019-es növekedési célja túl óvatos volt.

Az Euro­stat által kiadott összesítés értelmében jelenleg egyedül Romániában tapasztalható a magyarhoz hasonló növekedési ütem, ott 5,1 százalékkal nőtt a GDP az év első három hónapjában.

Ehhez hozzátartozik, hogy a szomszédos országban, szemben a magyarral, állandó aggodalmat jelent, hogy növekedés eladósodással járó buborék eredménye, miközben nálunk az egyre erőteljesebb belső fogyasztás a mozgatórugó, ami a teljes foglalkoztatottságot közelítő munkaerőpiaci adatokból is következik, és hiába gyengélkedik a legnagyobb exportpiacunknak számító Németország, az ipari termelésünk sem lankad.

Az EU 28 tagállamának gazdasága az eddigi adatközlés szerint átlagosan 1,1 százalékkal nőtt az első negyedévben, vagyis a hazai bővülési ráta az uniós többszöröse.

– A tavalyi ötszázalékos GDP-bővülést követően az idei első negyedéves adat egyértelmű jelzése annak, hogy a lendületes növekedés az év egészében fennmaradhat – mondta tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint ugyanakkor az első negyedév után lassulhat a GDP-tempó, például az építőipar várhatóan kevésbé lesz kirobbanó formában, mint az év elején volt, azaz kisebb mértékben járulhat majd hozzá a növekedéshez. Németh szerint összességében az idén 4-4,5 százalékos növekedésre lehet képes a magyar gazdaság.

Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője szerint viszont idén a GDP növekedése az esetleges lassulással együtt is elérheti a 4,7 százalékot, míg jövőre 3,7 százalék lehet a bővülés. A kormány legutóbbi előrejelzése szerint mindkét évben négyszázalékos bővüléssel számolt.

Suppan szerint a beruházási roham folytatódik, és mivel eddig az uniós ciklus forrásainak egyharmadát sikerült lehívni, ezen projektek kétharmadának megvalósulása a következő években várható, így az uniós támogatások hatása is áthúzódhat a következő évekre.

Továbbra is ömlik az országba a működő tőke, a tavalyi 1380 milliárd forint értékű beruházási döntés után idén már közel 950 milliárd forintnyi beruházásról döntöttek.