Keveset tudnak a kint dolgozók a hazai építőipari lehetőségekről

A nagyobb magyarországi cégek ma már versenyképes ajánlatokkal tudják kecsegtetni a Németországban dolgozó magyar munkavállalókat. Van mit tenni ugyanakkor az elérésük érdekében, hiszen a kint lévőknek ma is nagyon rossz, sok esetben akár teljesen téves képe él a hazai építőipari helyzetről — ez a két legfontosabb tapasztalata az ágazati szakszövetség által szervezett első németországi börzének. A müncheni rendezvény eredményeképpen ugyanakkor van olyan magyar cég, amely a közeljövőben ma még kint dolgozó kollégával fog leszerződni.

Az utóbbi években stabilizálódott az ágazat helyzete Fotó: Kurucz Árpád

– Nagyon furcsa tapasztalattal gazdagodtunk, ugyanis a kint dolgozó magyaroknak semmilyen vagy csak minimális információjuk van a magyarországi építési piacról, a hazai lehetőségekről – mondta a Magyar Nemzetnek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, akit a szervezet által első alkalommal, hét nagy magyarországi építőipari cég részvételével megrendezett Építőipari hazahívó börze tanulságairól kérdeztünk.

Az elnök reményei szerint rendezvénysorozattá bővülő programnak ez az egyik legfontosabb feladata: eljuttatni a magyarországi építőipar felívelésének, a hosszabb távon is biztos munkalehetőségek hírét. – Idő kell a mai magyar valóság képének átalakulásához, hiszen azokban, akik az elmúlt évtizedben külföldre mentek munkát vállalni, a kedvező változások ellenére ma is elég rossz kép él a magyar építőiparról – mutatott rá Koji László.

Az ÉVOSZ elnöke szerint a jobb magyar cégek ma már a németországi nettó bérek legalább hatvan százalékát meg tudják adni munkavállalóiknak. Ez szakmunkások esetében havi 350-400 ezer forintos nettó fizetést, mérnököknek 600-650 ezres bérezést jelent.

Egy kint dolgozó, hazatérésben gondolkozó magyar munkavállalónak ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a hazai cég hosszabb távra, legalább négy-öt évre adjon biztos munkát, ő pedig tudja, hogy várhatóan az ország mely részén számítanának rá, hogy azt össze tudja-e egyeztetni a családi életével. Koji László szerint a korábbi rossz tapasztalatok miatt az is fontos, hogy a cég például nyújt-e lakhatási támogatást, vagy hogy megfelelőek-e a munkakörülmények, betartják-e a munkavédelmi előírásokat.

Az utóbbi években stabilizálódott az ágazat helyzete
Fotó: Kurucz Árpád

Az első, a müncheni magyar főkonzulátuson megtartott rendezvény tapasztalata az is, hogy nagyon különböző korosztályok nyitottak a hazai munkalehetőségekre. Vannak köztük pályájuk elején járó, családalapításban gondolkozó, huszonéves szakmunkások éppúgy, mint sokat tapasztalt, hatvan év körüli szakemberek is. – Többen elmondták, hogy akármilyen régóta dolgoznak is Németországban, hátrébb vannak sorolva az ottaniaknál. Sokaknak ez nagyon rossz érzés, nem véletlenül gondolkoznak a hazatérésen – mondta Koji László, aki szerint a magyar cégek szemszögéből ők kimondottan értékes munkavállalók: olyanok, akik idegen környezetben, távol a hazájuktól is helytálltak a szakterületükön, ráadásul jó nyelvtudásuk van.

– Kimondottan érdeklődő emberekkel találkoztunk, szó sem volt arról, hogy pikírt megjegyzésekkel illették volna a magyarországi életet, az itthoni munkát. Ráadásul nagyon hitelessé tette a jelenlévő cégek toborzását, hogy többen külföldi tapasztalatú kollégát delegáltak a rendezvényre, sőt olyan is volt, aki hosszabb kinttartózkodás után nemrég tért haza a magyar cég kötelékébe – jegyezte meg Koji László, hozzátéve, hogy az ÉVOSZ több hasonló rendezvényt szervezne a közeljövőben, s az sem kizárt, hogy újra Münchent célozzák meg.

– A legfontosabb, hogy a kint dolgozókban vissza kell állítani a magyar építőipar iránti bizalmat – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Kelemen Gábor, a KÉSZ-csoport erőforrás-koordinátora. A vállalatot a rendezvényen képviselő szakember rámutatott, a helyzet nagyon sok mindenben megváltozott az utóbbi években: a fizetések jelentősen emelkedtek, a foglalkoztatás kifehéredett, cégük pedig sok energiát fektet a munkáltatói márka értékének növelésébe. – Ezt az üzenetet kell eljuttatnunk a külföldön munkát vállaló magyarokhoz – hangsúlyozta.

Kelemen Gábor kifejtette, a kezdeményezés előremutató, s bár nem vettek részt olyan nagy számban az első börzén, akik jelen voltak, komoly érdeklődést mutattak a hazai lehetőségek iránt. Kelemen Gábor szerint nem kizárt, hogy lesznek olyan, ma még Bajorországban dolgozó szakemberek, akikkel cégük nemsokára leszerződik. Hozzátette, a KÉSZ-csoport mindenképpen szeretne részt venni hasonló börzéken, támogatva az ÉVOSZ rendezvénysorozatának célkitűzéseit.