Palkovics László hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben az eddigi 133 milliárd forinthoz képest 32 milliárd forinttal több jut innovációra és kutatásfejlesztésre. Hozzátette: 2021-ben ezt az összeget tovább szeretnék növelni.
A miniszter kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azzal a céllal alakult egy éve, hogy a magyar innovációs és kutatásfejlesztési rendszert hatékonyabbá tegye.
Felidézte, hogy az ITM átvette az európai uniós K+F támogatási rendszert, amelynek három pillére van: az első a kiemelkedő kutatóknak járó kiválósági támogatás, a második a tématerületi kiválósági támogatás, a harmadik pedig az innovációs pillér.
A Tématerületi Kiválósági Programról szólva elmondta, hogy a tervezett kutatásoknak illeszkedniük kellett négy kutatási területhez: az egészség, a kultúra és a család, a biztonságos társadalom és környezet, valamint az ipar és digitalizáció területéhez. A legtöbb támogatást az egészség területe kapta, ezen belül is a Semmelweis Egyetem az egyik legkiemelkedőbb támogatási összeget nyerte el.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora kiemelte, hogy a támogatásnak köszönhetően tovább haladhatnak előre az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park megvalósításának irányába.
Mint rámutatott, a pályázat során az egészségipar azon területeire koncentráltak, amelyek napjainkban a legmeghatározóbbak, amelyeken az egyetem kutatói már rendelkeznek tapasztalatokkal, és amelyek a meglévő, valamint jövőbeli ipari kapcsolatok miatt kiemelkedő fontosságúak. Hozzátette, hogy sikeres pályázatuknak négy fő pillére van: a bioimaging, a bionika, a digitális biomarker és a transzlációs biotechnológia. Ezeket köti össze a mesterségesintelligencia-kutatás és -fejlesztés.
Hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia alkalmazása az orvoslás és gyógyítás területén új korszakot fog nyitni, és ebben hazánknak és a vezető orvosegyetemnek élen kell járnia.
„Az egyetem számára megítélt mintegy 1,7 milliárd forint egyedülálló lehetőség, hogy regionális szinten meghatározó szereplővé váljunk, az egészségipar, a gyógyszeripar, a biotechnológia és az orvostechnikai eszközök fejlesztése ugyanis egyértelműen visszahat a képzés és ezen keresztül a gyógyítás minőségére is” – fogalmazott.
