Felére esett a cigarettaforgalom

Alaposan átalakultak az elmúlt másfél évtizedben a magyar dohányzási szokások. A leglátványosabb változás, hogy feleannyi cigaretta kerül forgalomba most, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. A fogyasztási dohány népszerűsége az évek múlásával megnőtt ugyan, de minden bizonnyal az árak emelkedése miatt az utóbbi időben ennél a terméknél is csökkenés mutatkozott. Egy biztos, a drágulás nem áll meg: a magyar jövedéki adónak el kell érnie az uniós mértéket, így a következőkben három lépésben nő majd a cigaretta és a dohány közterhe.

A mérséklődésnek persze megvan a maga oka. Egyrészt bizonyos gyártók adott időszakokban – nyilván a növekvő érdeklődés miatt – jobban emelték a dohány árát, mint a cigarettáét, másrészt a közteher is nőtt, s nőni is fog. A nemrégiben elfogadott adótörvény ugyanis rögzíti, hogy a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója három lépcsőben, 2021. január 1-jére eléri az uniós adóminimumot. A változó mértékeket pedig úgy határozták meg, hogy a fogyasztási dohány adója közelítsen a cigarettáéhoz – éppen azért, mert a dohány a cigaretta helyettesítő termékének számít.

Miközben a forgalomba hozott cigaretta darabszáma a felére esett, a dohánynál pedig duplázódást regisztráltak, a szivar és a szivarka népszerűségéhez nem fér kétség. 2005-ben kevesebb, mint százmillió szálat jegyeztek fel, az érték 2011-re nagyjából megkétszereződött. A következő év óriási ugrást hozott, akkor több mint 400 millió szál került forgalomba, 2014-ben pedig majdnem 600 millió. Azóta némi csökkenés itt is megfigyelhető, bár a tavalyi 560 milliós mennyiség nem sokkal marad el a korábbi rekordszerű értéktől.

A dohánypiacot a NAV régóta fokozott figyelemmel kíséri – az idei ellenőrzési tervek alapján ez most sem lesz másként. A hatóság kockázatelemzés alapján folyamatos ellenőrzéseket tart egyrészt a feketepiac visszaszorításáért, másfelől az ismert, legális szereplők szabályszerű működésének garantálásáért.