Német nyugdíjasok a Dunántúlon

Továbbra is németek, kínaiak és románok vannak jelen legnagyobb számban a hazai lakáspiacon, de míg a távol-keletiek tavaly is elsősorban Budapesten, a nyugat-európaiak jellemzően a Dunántúlon vásároltak lakóingatlant. A 2018-as értékesítési adatok szerint érdemben nőtt az új lakások részesedése, azonban területileg rendkívül koncentráltak a lakásépítések. Az elmúlt évek fellendülésének legnagyobb nyertesei a lakótelepek: a pesti külső kerületekben 2015 elejéhez viszonyítva az idei első negyedévben már 2,2-szeres áron találtak vevőre a panellakások.

MN_SABLON

Tovább élénkült tavaly a lakáspiac: országosan mintegy 164 ezer adásvétel zajlott le, tízezerrel több, mint 2017-ben. Ebből az eladott új lakások mennyisége csaknem másfélszeresére emelkedett, és meghaladta a kilencezret. Az új otthonok azonban a teljes forgalomnak így is csak 5,6 százalékát adták – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss Statisztikai tükör című kiadványából.

Az összeállítás szerint tavaly 7286 külföldi magánszemély vett lakást Magyarországon. Számuk lényegében megegyezik az egy évvel korábbival, ám mivel nőtt a teljes forgalom, arányuk az összes adásvételen belül 4,5 százalékra csökkent. A nem magyarok fővárosi vásárlásai főként Pest belső kerületeire irányultak, az összes külföldi vevő közül csaknem minden negyedik itt talált lakást. A külföldiek többsége azonban vidéken, főként a Nyugat-Dunántúlon (15 százalék) és Dél-Dunántúlon (12 százalék) vásárolt. A vidéken vásárló külföldiek 13,5 millió forintot, a budapesti vevők több mint 40 milliót költöttek.

Az egy évvel korábbihoz hasonlóan, 2018-ban is Németországból (1106), Kínából (1102) és Romániából (1046) érkezett a legtöbb külföldi vevő. Az egyes nációk költését alapvetően határozta meg, hogy jellemzően melyik régióban voltak aktívak. A zömében a fővárosban ingatlant szerző kínai, viet­nami és francia állampolgárok költötték a legtöbbek, átlagosan 43-45 millió forintot. A főként vidéki települések iránt érdeklődő, jellemzően idősebb nyugat-európaiak általában kevesebb mint húszmillió forintot fordítottak ingatlanvásárlásra. A szomszédos országokból érkezők szintén többségében a fővároson kívül vettek lakást, és jobbára munkavállalási céllal jelenhettek meg a magyar ingatlanpiacon. A szomszédos országbeliek közül a szlovákok leginkább a határ menti településeken szereztek ingatlant. Érdekesség, hogy bár a külföldiek költéseinek súlya a magyarországi lakáspiac teljes forgalmán belül nem számottevő, Budapesten eléri a 12, a pesti belső kerületekben a 26 százalékot – mindez részben megmagyarázza az itteni árak elszakadását a hazai árszinttől.

Az új lakások döntő részét – 93 százalékát – városokban értékesítették tavaly. Az új lakások piaca területileg erősen koncentrált: nincs száz olyan település, ahol legalább tíz új építésű otthon eladását rögzítették volna. A legalább száz új lakást értékesítő hat budapesti kerületben és 15 vidéki városban került piacra az összes új otthon hatvan százaléka. A meglévő állományhoz viszonyítva kiemelke­­dően sok új lakást értékesítettek egyes budapesti és győri agglomerációs településeken (Halásztelek és Gyömrő, illetve Vámosszabadi és Rajka), valamint néhány Balaton-parti városban.

A júliusban bevezetett falusi csok szempontjából érdekes adalék, hogy tovább bővült a községek részesedése a teljes forgalomból: tavaly minden negyedik adásvétel falvakban jött létre. Míg négy éve az adásvételek harminc százaléka zajlott Budapesten, a múlt évben már csak 22 százalékuk. Budapesten tavaly 508 ezer forint volt a lakások átlagos négyzetméterára, a megyeszékhelyeken 244 ezer forint. A fővárosban 2019 első negyedévében újabb 15 százalékkal drágultak a lakások az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a megyeszékhelyeken 16 százalékkal. A legnagyobb mértékű drágulás Budapest külső pesti és átmeneti pesti kerületeinek lakótelepein zajlott le: az ottani panelek 2,2-szeresükre drágultak 2015 óta. Ehhez hasonló mértékben drágultak a pesti belső kerületek társasházi lakásai is.