időjárás 23°C Jácint 2022. augusztus 17.
logo

Ösztönöznék a rugalmas foglalkoztatást a boltokban

Thurzó Katalin
2019.07.04. 11:30
Ösztönöznék a rugalmas foglalkoztatást a boltokban

A döntéshozók elé viszi javaslatait a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, amely a kiskereskedelemben is egyre nagyobb problémát jelentő munkaerőhiányra dolgozott ki elképzeléseket a rugalmas foglalkoztatás keretein belül. A kizárólag magyar cégekből álló szakmai szervezet a kismamákat, a diákokat és a teljes munkaidő mellett részmunkaidőt vállalókat terelné a boltok üres állásai felé úgy, hogy csökkenne a munkáltatók bérterhe, miközben változatlan bruttó órabérrel számolva nőne az érintettek nettó jövedelme.

Szövetségünk vezetősége tárgyalta a kiskereskedelmi ágazatban jellemző munkaerőhiány lehetséges megoldásait. Tagjaink között vannak, akik támogatják az üzletek vasárnapi munkarendjének észszerűsítését, azonban ennél több lehetőség is van, hogy enyhüljön a cégeken lévő nyomás, illetve tovább bővüljön itthon a foglalkoztatás – mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.

Neubauer Katalin jelezte: az évente összesen több mint ezermilliárd forint árbevételt elérő hazai cégeket tömörítő szövetség kezdeményezni fogja a döntéshozóknál, hogy vegyék napirendre javaslataikat, amelyek ösztönöznék a részmunkaidős foglalkoztatást, egyszersmind új szereplőket vonnának be a munkaerőpiacra.

– Nem vonzó a mai munkavállaló számára a kereskedelmi munka, többek között azért, mert kevés a nettó jövedelem, a hét minden napján jellemző hosszú nyitvatartás miatt nem ritka a 10-12 órás napi munkaidő, illetve a hétvégére eső pihenőnapok száma kevés, és többnyire nem tervezhető. Emellett általában kedvezőtlenek a munkakörülmények – vázolta a főtitkár. Szavai szerint ezek olyan tények, amelyeken nehéz rövid távon változtatni, azonban jelzésértékűek.

– Fontos célunk, hogy javaslatunk új belépőket jelentsen a ­munkaerőpiac számára, és ösztönözze a részmunkaidős munkavállalást. Az új belépők tekintetében a diákok körét jelentősnek tartjuk, mert a felsőoktatásban a ­2018/19-es tanévben 200 ezer volt a nappali tagozatos hallgatók száma. A részmunkaidő vonatkozásában a kismamákat és a teljes munkaidős munkaszerződés mellett még kiegészítő munkát vállalni képes aktív munkavállalókat tekintjük elsődleges célcsoportnak – mondta.

A részidőben dolgozók optimális beosztása számos áruház és kisebb bolt színvonalát emelné
Fotó: Éberling András

Neubauer Katalin szerint ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatás bővülése kulcskérdés a kereskedelem számára, mert a napi nyitvatartás alatt a munkaerőigény erősen, de kimutathatóan hullámzó, amelyet egy jól szervezett részmunkaidős beosztással kiválóan lehet kezelni.

– Javasoljuk, hogy az a potenciális munkavállaló, aki már valamilyen jogviszonyából adódóan biztosított: ­gyesen, gyeden van, nappali tagozatos diák, nyugdíjas vagy teljes munkaidős szerződéssel rendelkező munkavállaló, az a személy egyszerűsített foglalkoztatással járulékmentesen vállalhasson munkát. A munkaadó részére a kiegészítő részmunkaidős foglalkoztatás legyen járulékmentes (szocho és szakképzési hozzájárulástól mentes), és egyszerűsödjön a bejelentési kötelezettség is, a munkavállalónak pedig csak ­szja-t kelljen fizetni az így keletkező jövedelmek után – ismertette a szervezet javaslatát.

Mint mondta, ezek a lépések számításaik szerint változatlan bruttó órabér mellett a munkavállaló számára érdemi, nettó jövedelemtöbbletet (18,5 százalékos növekedés), kiszámíthatóbb munkaidő-beosztást és várhatóan foglalkoztatásbővülést eredményezne. Javaslatuk szerint a diákmunka járulékmentessége nem csupán az iskolaszövetkezeten keresztül, hanem közvetlen munkaszerződés esetén is érvényesíthető lenne.

A kismamák alkalmazása is járulékmentessé válna a gyes és gyed ideje alatt a legfeljebb négyórás részmunka esetén, továbbá járulékmentes lenne az olyan teljes munkaidős szerződéssel rendelkező munkavállaló foglalkoztatása, aki legfeljebb négyórás részmunkaidős kiegészítő munkát vállal egy másik munkaadónál – sorolta Neubauer Katalin. Mindez azt jelentené, hogy a munkaadók bérterhe a felsorolt speciális jogviszonyok esetén 19 százalékkal kevesebb lenne, és az érintettek nettó jövedelme, változatlan bruttó órabérrel számolva 18,5 százalékkal nőne.

Kiemelte: javaslatuk a munkaerőpiac­ra új munkavállalóként belépőkre és a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésére koncentrál. Így annak elfogadása a költségvetés szempontjából magasabb bevételt jelentene, fehérítené a gazdaságot, és a többletjövedelmek elköltésével növelné az állam áfabevételeit.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.