Fertőzi a pénzpiacokat a vámháború

Újabb front van kialakulóban az Egyesült Államok által kiváltott nemzetközi kereskedelmi háborúban, miután a legújabb védővám-intézkedéseket a kínai jüan jelentősebb gyengülése követte. Nem egyértelmű, hogy egyes kormányok milyen mélységig akarnak majd belenyúlni a fizetőeszközeikkel való kereskedésbe, azonban az árfolyamok már közel kerültek azokhoz a szintekhez, amelyek elérése akár széles körű pánikot okozhat.

Egyelőre nem állítható biztosan, hogy szándékosan gyengíti-e a valutáját Peking Fotó: Reuters

Jerome Powell, a Fed elnöke rá­adásul kétértelmű iránymutatást adott a döntést követően, így felmerült az is, hogy szeptemberben nem várható további kamatcsökkentés. Ám mivel időközben Trump újabb védővámokat jelentett be, a vágás valószínűsége mégis jócskán megnőtt. Igaz, az események nyomán nemcsak az elnök, hanem több piaci szereplő is elkezdett kétkedni a Fed megbízhatóságában.

Olyan spekulációkkal is találkozni, amelyek szerint az USA is vállalja a devizapiaci összecsapásokat, és beavatkozik a dollárárfolyamba. Chris Turner, az ING szakértője szerint relatíve kicsi, 25 százaléknál csekélyebb a valószínűsége a pénzpiaci beavatkozásnak, leginkább azért, mert túl nagy a kudarc kockázata.

A dolláreladásnak önmagában még nem garantált a jüan­nal szembeni hatása, a sikeres intervencióhoz pedig a jegybanki politika hathatósabb támogatására is szükség lenne, ami Turner szerint jelen helyzetben erősen megkérdőjelezhető.

Nincs különösebb ok a nyugalomra a Norea elemzői szerint sem. Andreas Steno Larsen és Martin Enlund úgy látja, hogy a kínai nemzeti banknak a védővámok hatásának teljes kiegyensúlyozására tovább kellene gyengítenie a jüant a dollárral szemben, egészen a 7,3-as értékig.

Igaz, ezen a szinten viszont már nagyon rizikós területen járna a jegybank, a Nordea szerint ugyanis a dollár–jüan árfolyama 6,96 és 7,30 között már teljes kockázatkerülést idézne elő a befektetők körében, 7,30 felett pedig „teljes pánik üzemmódba” váltanának a pénzpiacok.