Fertőzi a pénzpiacokat a vámháború

Újabb front van kialakulóban az Egyesült Államok által kiváltott nemzetközi kereskedelmi háborúban, miután a legújabb védővám-intézkedéseket a kínai jüan jelentősebb gyengülése követte. Nem egyértelmű, hogy egyes kormányok milyen mélységig akarnak majd belenyúlni a fizetőeszközeikkel való kereskedésbe, azonban az árfolyamok már közel kerültek azokhoz a szintekhez, amelyek elérése akár széles körű pánikot okozhat.

Egyelőre nem állítható biztosan, hogy szándékosan gyengíti-e a valutáját Peking Fotó: Reuters

Úgy látszik, a látszólag végeláthatatlan globális védővám-hadakozásban új eszközökhöz folyamodnak a felek. Miután Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a napokban bejelentette, hogy további 100 milliárd dollárnyi kínai termékre vezet be protekcionista intézkedést az USA, a jüan látványos gyengülésnek indult, és átlépte a hetes szintet a dollárral szemben, ami annyit tesz, hogy egy dollár hét jüant ér.

Trump ezért piacbefolyásolással vádolta Kínát, azt sejtetve, hogy a távol-keleti kormányzat szándékos manipulációval érte el a gyengülést, hogy ellensúlyozza a védővámok növekedéslassító hatását. A kínai fél ezt cáfolta, a piaci szereplők azonban már most hét feletti dollár–jüan értékkel számolnak a közeljövőben, a helyzet romlása esetén pedig akár komolyabb bajok sem zárhatók ki.

Egyelőre nem állítható biztosan, hogy szándékosan gyengíti-e a valutáját Peking
Fotó: Reuters

Iris Pang, az ING Kínával foglalkozó közgazdásza szerint csekély a valószínűsége annak, hogy a kereskedelmi háborúban Kína devizafrontot is nyitna, mivel ez végső soron a saját gazdaságára nézve is káros, azonban ez az eshetőség teljes egészében mégsem kizárható.

Az ING szerint 7 és 7,1 közé állhat be rövid távon a dollár–jüan árfolyam, és a hetes szint áttörése Iris Pang értékelése szerint azt jelzi, hogy az ázsiai ország vezetése nem fog meghátrálni Trump követeléseivel szemben.

Ezért lehetséges a 7,1-et jócskán maghaladó szint is a jövőben, amennyiben Kína ezzel akarna piaci zavarokat előidézni, amikor az Egyesült Államok 2020-as elnökválasztási kampánya zajlik majd.

Sokat hangoztatott nézet ugyanis, hogy az ­ázsiai ország vezetése kivárásra játszik abban a reményben, hogy a jövőre esedékes választások után már egy új elnökkel tárgyalhatnak kereskedelmi kérdésekről. Pang szerint azzal is számolni kell, hogy Kínának léteznek a gazdasági kiesést kompenzáló alternatív elképzelései, így Pekingnek kevésbé fájna a gyenge jüan, mint Washingtonnak.

Mindez további muníciót adott Donald Trumpnak, aki már sokadjára kelt ki az erős dollár ellen, ami véleménye szerint korlátozza az amerikai cégek lehetőségeit. Ennek okán már többször nekiment az USA központi bankjának szerepét betöltő Federal Reserve-­nek (Fed), amiért az korábban kamatemelésbe kezdett, illetve a legutóbbi irányváltáskor is a reméltnél kisebbet vágott.

Jerome Powell, a Fed elnöke rá­adásul kétértelmű iránymutatást adott a döntést követően, így felmerült az is, hogy szeptemberben nem várható további kamatcsökkentés. Ám mivel időközben Trump újabb védővámokat jelentett be, a vágás valószínűsége mégis jócskán megnőtt. Igaz, az események nyomán nemcsak az elnök, hanem több piaci szereplő is elkezdett kétkedni a Fed megbízhatóságában.

Olyan spekulációkkal is találkozni, amelyek szerint az USA is vállalja a devizapiaci összecsapásokat, és beavatkozik a dollárárfolyamba. Chris Turner, az ING szakértője szerint relatíve kicsi, 25 százaléknál csekélyebb a valószínűsége a pénzpiaci beavatkozásnak, leginkább azért, mert túl nagy a kudarc kockázata.

A dolláreladásnak önmagában még nem garantált a jüan­nal szembeni hatása, a sikeres intervencióhoz pedig a jegybanki politika hathatósabb támogatására is szükség lenne, ami Turner szerint jelen helyzetben erősen megkérdőjelezhető.

Nincs különösebb ok a nyugalomra a Norea elemzői szerint sem. Andreas Steno Larsen és Martin Enlund úgy látja, hogy a kínai nemzeti banknak a védővámok hatásának teljes kiegyensúlyozására tovább kellene gyengítenie a jüant a dollárral szemben, egészen a 7,3-as értékig.

Igaz, ezen a szinten viszont már nagyon rizikós területen járna a jegybank, a Nordea szerint ugyanis a dollár–jüan árfolyama 6,96 és 7,30 között már teljes kockázatkerülést idézne elő a befektetők körében, 7,30 felett pedig „teljes pánik üzemmódba” váltanának a pénzpiacok.