Az élő szarvasmarhák kivitele 22 százalékkal, 22 ezer tonnára nőtt 2019. január és június között az előző év hasonló időszakához képest, és bővült a tejágazatban a savanyított termékek gyártása is – mondta az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Bonyhádon. Juhász Anikó a XXXIII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson kiemelte: a szarvasmarhavágás 14,7 ezer tonnával stagnált, vagyis az élő marha kivitele húzza a szarvasmarha-ágazatot.
A hazai szarvasmarha-állomány és az ágazat bevétele évről évre nő, az állatlétszám lassan eléri a 900 ezret. A tejértékesítés bevétele 2018-ban 185 milliárd, a vágómarha-értékesítésé 91 milliárd forint volt – ismertette a helyettes államtitkár a távirati iroda szerint. Juhász Anikó elmondta, hogy az export harmadát Törökország veszi fel, de az oda irányuló kivitel az elmúlt három évben csökkent. Növekszik ugyanakkor a tíz-húsz százalékot kitevő osztrák, illetve horvát piacra irányuló export.

A helyettes államtitkár szerint a pozitív folyamatok a kedvező támogatási rendszernek, a földhasználati szabályozásnak, illetve annak köszönhető, hogy a tejpiacon most nincsen válság. Juhász Anikó a minisztérium támogatási terveiről elmondta: 2020 után is megmarad az Agrár Széchenyi Kártya, amely hároméves futamidejű, szabad felhasználású folyószámlahitelt tesz lehetővé 0,24 százalékos kamat mellett; jelenleg 15 ezer szerződés alapján 157 milliárd forint a kihelyezett hitel összege. Ismét lehet majd támogatást igényelni mezőgazdasági gépek lízingdíjához 2019. december 31-ig.
Juhász Anikó hangsúlyozta: 2020-ig fennmaradnak a nemzeti támogatások, és a minisztérium biztosítja az előlegfizetést, amire várhatóan október 16-a után kerül sor. A beruházási kedv fenntartása érdekében a tárca hitelkamat-támogatási programot dolgozott ki, amely szeptemberben jelenik meg, és mezőgazdasági, erdészeti beruházásokhoz, termékfeldolgozáshoz lehet majd igénybe venni.
Juhász Anikó kihívásnak nevezte, hogy a nyugat-európai és északi fogyasztói társadalmakban az állattenyésztés démonizálása zajlik: felnagyítják az ágazat környezetre gyakorolt hatásait, így befolyásolva a fogyasztói szokásokat. Ezért a következő közös agrárpolitika támogatást kínál majd ahhoz, hogy az állattenyésztés feleljen erre a kihívásra – jelezte a helyettes államtitkár.