Egyetértenek a felek az állami cégek bérrendezéséről

Legalább tíz-tíz százalékkal nőhet a következő években az állami közszolgáltató cégeknél minden munkavállaló keresete – értesült a Magyar Nemzet. A szakszervezetek és az állami vállalatok egyaránt nélkülözhetetlennek tartják a rendezést, felvetéseikkel a kormány is egyetért. A következő időszakban az államnak kell döntenie a keresetemelések fedezetéről.

Fotó: Teknős Miklós

Jelentős keresetemelésre számíthatnak a következő években az állami vállalatok munkavállalói. A Volánnál, a MÁV-nál, illetve az állami fenntartású víziközmű-szektorban évente legalább tíz százalékkal nőhet minden dolgozó fizetése, amennyiben erre a kormány megfelelő fedezetet nyújt a cégeknek – hangzott el tegnap a szakszervezeti, a munkáltatói és a kormányoldalt tömörítő Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) ülésén.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére felidézte: minden fél eredményesnek értékelte a korábbi, 2017 és 2019 közötti, hároméves bérmegállapodást, mivel sikerült megakadályozni a közszolgáltatásokban a munkaerő oly mértékű elvándorlását, amely a fenntartást is veszélybe sodorta volna. Ugyanakkor a megállapodás részeként az utolsó, idei évre mindössze öt-hét százalékos béremelés volt meghatározva, amely végül kevésnek bizonyult.

Palkovics kiemelte: a szakszervezetek mellett a munkáltatói oldal képviseletében Dávid Ilona, a Straté­giai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségének elnöke is nélkülözhetetlennek tartotta a legalább két számjegyű, több évre szóló keresetrendezést. Ugyanakkor leszögezte: az állami cégek – a szabályozott árak és a piaci beszerzési árak miatt – önerőből nincs elegendő fedezetük, így a bérrendezéshez a költségvetésből kell fedezetet nyújtani, amelyhez a kormány döntésére van szükség.

Fotó: Teknős Miklós

– A kormány is nyitottan állt a szakszervezeti és munkaadói igényekhez a KVKF ülésén, s utaltak rá, a költségvetés vélhetően lehetővé teszi az igények kielégítését – hangsúlyozta a Munkástanácsok elnöke.

Palkovics Imre ugyanakkor kiemelte: a minimálbér-megállapodáshoz hasonlóan ebben az esetben is szükség lenne az egyezség finomhangolására annak érdekében, hogy az alku utolsó évében is a gazdasági folyamatokhoz igazodjon a keresetemelkedés. Felidézte: a minimálbérek újratárgyalásának feltétele bizonyos előre meghatározott eltérés az előrejelzett, főbb makrogazdasági mutatóktól. Ez a szakszervezeti vezető szerint azért is nélkülözhetetlen, mert a most záruló alkuban az idei évre meghatározott, átlagosan ötszázalékos emelés még a központi bérajánlásnál is alacsonyabb, ám a megállapodás nem tette lehetővé ennek felülvizsgálatát. Palkovics Imre hozzátette: a következő egy hónapban meg kell állapodniuk a feleknek annak érdekében, hogy januárban már a magasabb keresetért dolgozhassanak az érintettek. Az érdemi keresetrendezés pedig elkerülhetetlen az állami cégeknél a szociális béke fenntartásában.

Úgy tudjuk, a postánál komoly fejtörést okoz a bérek rendezése. Ennek oka, hogy végbement a piacnyitás, pia­ci körülmények között pedig kizárólag önerőből rendezhetők a keresetek. A költségvetési hozzájárulás tiltott állami támogatásnak minősül.

Számokat várnak a szociális partnerek

Várhatóan decemberben kerül ismét napirendre a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelése. A tavaly kötött megállapodás értelmében megnyílhat a lehetőség a magasabb gazdasági növekedés miatt a kötelező legkisebb keresetek újratárgyalására. Gondot okoz ugyanakkor, hogy a végleges, 2019-es gazdasági mutatók jövőre lesznek nyilvánosak. Ezért a szakszervezetek és a munkáltatói képviseletek arra kérték a kormányt, legkésőbb decemberben közöljön olyan előzetes adatokat, amelyekből egyértelműen kiderül, lehetséges-e a minimálbérek újratárgyalása. Amennyiben az adatok ezt lehetővé teszik, akkor is meg kell állapodnia a munkaadói és munkavállalói oldalnak az emelés mértékéről. A munkaadók nyitottak az egyeztetésre, ám a nyolc-nyolc százaléknál nagyobb emelést elutasítják.