Egyre több a mesterséges élelmiszer

Jelentősen felgyorsulhat a közeljövőben a génmódosítással, génszerkesztéssel, egyéb biotechnológiai eljárással létrehozott élelmiszer-alapanyagok megjelenése a világpiacokon, a technológiákat alkalmazó államoknak jelentős versenyképességi előnyt adva – derül ki a hazánk mellett további 35 tagállamot tömörítő Gazdasági Együttműködési Fejlesztési Szervezet, az OECD új előrejelzéséből.

A legmodernebb technológiákkal létrehozott, laboratóriumi körülmények között új tulajdonságokkal felruházott, nemesítettnek nevezett növény- és állatfajok egyre szélesebb körű és gyorsabb elterjedését alapvetően az innováció és a társadalmi folyamatok segítik elő. A technológiai robbanás a mezőgazdaságot sem kerülte el, a tudósok az agrárinnováció fontos részeként a növénynemesítés hosszadalmas folyamatát szeretnék lerövidíteni a génállomány módosításával, a gének szerkesztésével. Emellett az új tulajdonságokkal kistafírozott fajtáknál elsődleges szempont a jelentős hozamnövelés és a nagyobb ellenálló képesség.

A tudósok egyik legfontosabb célja, hogy a felgyorsuló technológiai fejlesztésekkel mielőbbi megoldást találjanak a túlnépesedés miatt robbanásszerűen növekvő élelmiszerigények kielégítésére, illetve elősegíthetik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is. Ugyanakkor a tudományos világ és társadalom, valamint a politikai döntéshozók jelentős része óvatos az egyre növekvő tudományterülettel. Vallási, kulturális szempontok miatt, elővigyázatosságból vagy a ma még nem ismert közép- és hosszú távú hatásoktól tartva a társadalmak többsége elutasítja az élelmiszer-előállításban a géntechnológiát.

Az új fajták minél gyorsabb nagyipari engedélyezése mellett a biztonsági garanciákkal és a szigorú élelmiszer-ellenőrzési normákkal érvelnek. Az ellenzők pedig lényegében az emberi tényezőre hivatkoznak, leegyszerűsítve: lehetetlen ellenőrizni, pontosan mi zajlik a laboratóriumokban, s egy esetleges hiba, túlkapás milyen nem várt következményekkel járhat.

Gyakran végeznek teszteket a laboratóriumban nemesített növényeken
Fotó: REUTERS/Ints Kalnins

Az OECD 1999 óta vesz részt a géneljárásokkal úgymond nemesített fajtákkal kapcsolatos kockázatértékelések kidolgozásában, elvégzésé­ben. A szervezet tanulmányában felidézi: az 1990-es évek közepétől 33 különböző növényfaj kapott engedélyt az OECD-országokban, beleértve a mezőgazdasági célú fajtákat, a dísznövényeket és a fafajokat. Az engedély természetesen nem írja felül az adott ország nemzeti hatáskörű tilalmát. Eleinte a növényeket csak olyan új tulajdonságokkal ruházták fel, mint a kártevők elleni védekezés képessége. A GM-növények 99 százaléka világszerte négy fajtára korlátozódik: a szójababra, a kukoricára, a repcére és a gyapotra.

Napjainkban a géneljárásokkal már a nemesítési idő lerövidítése is elsődleges cél, mivel a hagyományos növénynemesítés meglehetősen időigényes folyamat. Ugyanakkor az eljárások lehetővé teszik, hogy az újonnan megalkotott fajta szárazságtűrő legyen, a vad fajtáktól eltérő – előre meghatározott – tápanyag- és vitamintartalommal rendelkezzen. A GM-hibridek termesztésbe vonásánál ráadásul figyelembe kell venni ezen fajták környezetre gyakorolt hatását is.

Az OECD kiemelte: az elmúlt 23 évben közel 192 millió hektárra nőtt a génmódosított növények vetésterülete világszerte, jelenleg 26 országban engedélyezett a köztermesztés. Emellett az Európai Uniót is beleértve 77 állam az ilyen alapanyagok felhasználásával készült termékek, takarmányfélék behozatalát, felhasználását nem tiltja, de a termesztést igen. A legnagyobb GM-termesztők az Egyesült Államok, Brazília, Argentína, Kanada és India: a globális vetésterület több mint 91 százalékát fedik le. A fejlődő országokban elterjedtebb a GM-termesztés, ezeknek a növényeknek jóval alacsonyabb a világpiaci ára. Magyarországon az alaptörvény tiltja a génmódosított termesztést, ám az unió több országában engedélyezett, például Spanyolországban is. Alapanyagként ugyanakkor számos állati és emberi fogyasztásra szánt termékben jelen van a globális piacokon.