Napjainkban a géneljárásokkal már a nemesítési idő lerövidítése is elsődleges cél, mivel a hagyományos növénynemesítés meglehetősen időigényes folyamat. Ugyanakkor az eljárások lehetővé teszik, hogy az újonnan megalkotott fajta szárazságtűrő legyen, a vad fajtáktól eltérő – előre meghatározott – tápanyag- és vitamintartalommal rendelkezzen. A GM-hibridek termesztésbe vonásánál ráadásul figyelembe kell venni ezen fajták környezetre gyakorolt hatását is.
Az OECD kiemelte: az elmúlt 23 évben közel 192 millió hektárra nőtt a génmódosított növények vetésterülete világszerte, jelenleg 26 országban engedélyezett a köztermesztés. Emellett az Európai Uniót is beleértve 77 állam az ilyen alapanyagok felhasználásával készült termékek, takarmányfélék behozatalát, felhasználását nem tiltja, de a termesztést igen. A legnagyobb GM-termesztők az Egyesült Államok, Brazília, Argentína, Kanada és India: a globális vetésterület több mint 91 százalékát fedik le. A fejlődő országokban elterjedtebb a GM-termesztés, ezeknek a növényeknek jóval alacsonyabb a világpiaci ára. Magyarországon az alaptörvény tiltja a génmódosított termesztést, ám az unió több országában engedélyezett, például Spanyolországban is. Alapanyagként ugyanakkor számos állati és emberi fogyasztásra szánt termékben jelen van a globális piacokon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!