Jelentősen felgyorsulhat a közeljövőben a génmódosítással, génszerkesztéssel, egyéb biotechnológiai eljárással létrehozott élelmiszer-alapanyagok megjelenése a világpiacokon, a technológiákat alkalmazó államoknak jelentős versenyképességi előnyt adva – derül ki a hazánk mellett további 35 tagállamot tömörítő Gazdasági Együttműködési Fejlesztési Szervezet, az OECD új előrejelzéséből.
A legmodernebb technológiákkal létrehozott, laboratóriumi körülmények között új tulajdonságokkal felruházott, nemesítettnek nevezett növény- és állatfajok egyre szélesebb körű és gyorsabb elterjedését alapvetően az innováció és a társadalmi folyamatok segítik elő. A technológiai robbanás a mezőgazdaságot sem kerülte el, a tudósok az agrárinnováció fontos részeként a növénynemesítés hosszadalmas folyamatát szeretnék lerövidíteni a génállomány módosításával, a gének szerkesztésével. Emellett az új tulajdonságokkal kistafírozott fajtáknál elsődleges szempont a jelentős hozamnövelés és a nagyobb ellenálló képesség.
A tudósok egyik legfontosabb célja, hogy a felgyorsuló technológiai fejlesztésekkel mielőbbi megoldást találjanak a túlnépesedés miatt robbanásszerűen növekvő élelmiszerigények kielégítésére, illetve elősegíthetik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is. Ugyanakkor a tudományos világ és társadalom, valamint a politikai döntéshozók jelentős része óvatos az egyre növekvő tudományterülettel. Vallási, kulturális szempontok miatt, elővigyázatosságból vagy a ma még nem ismert közép- és hosszú távú hatásoktól tartva a társadalmak többsége elutasítja az élelmiszer-előállításban a géntechnológiát.
Az új fajták minél gyorsabb nagyipari engedélyezése mellett a biztonsági garanciákkal és a szigorú élelmiszer-ellenőrzési normákkal érvelnek. Az ellenzők pedig lényegében az emberi tényezőre hivatkoznak, leegyszerűsítve: lehetetlen ellenőrizni, pontosan mi zajlik a laboratóriumokban, s egy esetleges hiba, túlkapás milyen nem várt következményekkel járhat.
Fotó: REUTERS/Ints Kalnins
Az OECD 1999 óta vesz részt a géneljárásokkal úgymond nemesített fajtákkal kapcsolatos kockázatértékelések kidolgozásában, elvégzésében. A szervezet tanulmányában felidézi: az 1990-es évek közepétől 33 különböző növényfaj kapott engedélyt az OECD-országokban, beleértve a mezőgazdasági célú fajtákat, a dísznövényeket és a fafajokat. Az engedély természetesen nem írja felül az adott ország nemzeti hatáskörű tilalmát. Eleinte a növényeket csak olyan új tulajdonságokkal ruházták fel, mint a kártevők elleni védekezés képessége. A GM-növények 99 százaléka világszerte négy fajtára korlátozódik: a szójababra, a kukoricára, a repcére és a gyapotra.
