időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo

Sehol nincs kényszertúlóra

Nagy Kristóf
2019.11.25. 05:45
Sehol nincs kényszertúlóra

Elvétve akad olyan cég, amely az év vége felé közeledve annyira kimerítette túlórakeretét, hogy a törvény által január óta lehetővé váló magasabb óraszámról egyezkedjen a munkavállalókkal – derül ki érdekképviseleti beszámolókból. A túlóratörvényt alkalmazni kívánó munkáltatók is óvatosak, nincs kényszer a munkavállalókon.

Lassan vége az évnek, egyre több állami és piaci cégnél fogynak el a kötelezően elrendelhető éves túlórák, ugyanakkor a korábbi aggodalmak ellenére nem süllyedtek rabszolgasorba a magyar munkavállalók. A szakszervezetekhez ugyanis nem érkeztek tömegesen jelzések arról, hogy a vállalkozások a januártól megengedett, nagyobb túlóraszám bevezetésére készülnek. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunk megkeresésére azt mondta, a konföderáció tagszervezetei bizonyos cégektől kaptak ugyan megkereséseket, hogy alkalmaznák a megemelt túlórakeretet, ám nem ez a jellemző. Az elnök emlékeztetett, szakszervezeti jelenlét esetén kollektív szerződésben rögzíthetik a felek az éves túlóra mértékét. Ugyanakkor a dolgozó és a foglalkoztató egyéni megállapodás alapján is növelheti a rendkívüli munkavégzés éves óraszámát.

A konföderáció nem tud olyan esetről, hogy a munkaadó nyomásgyakorlása miatt írta volna alá az alkalmazott a túlórakeret megemelésére kötött egyéni, írásbeli megállapodást. A már Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés által a túlóratörvény alkalmazásának betiltását firtató kérdésünkre Mészáros Melinda közölte: a munka törvénykönyvében foglaltakat helyi rendeletekkel nem lehet felülírni. – A fővárosi cégeknél a tulajdonos, tehát a főváros úgy döntött, nem alkalmazza a törvényi lehetőséget, így a menedzsment nem rendelhet be túlórázni senkit – mutatott rá a Liga elnöke.

A múlt év végén tüntetésekbe torkollt a balos kispártok uszítása
Fotó: Havran Zoltán

A szakszervezetek arra is figyelmeztetnek, a túlórakeret megemelését nem ingyen várja el a munkáltató, sok vállalat a törvényben meghatározott pótlékokon felül akár három-négyszeres órabért is kínál az alkalmazottaknak. Azokon a településeken ráadásul, ahol a túlóratörvény alkalmazásának tilalmáról döntött a testület, több helyen ezt anélkül tette, hogy felmérte volna a valós munkavállalói igényeket és a közszolgáltatások fenntartásának lehetőségét. Ez kiemelten érintheti a budapesti tömegközlekedést, amelyet szintén munkaerőhiány jellemez.

Munkaadói képviseletek lapunknak korábban arról számoltak be, hogy a német gazdaság lassulása ugyan egyelőre nem gyűrűzött be Magyarországra, ám a vállalatok már megváltak a kölcsönzött munkaerőtől. Ilyen helyzetben kicsi az esély arra, hogy a meglévő munkavállalókat dolgoztatnák nagyobb óraszámban.

A túlóra szabályozása szerint évente 250 óra rendkívüli munkavégzést rendelhet el a munkáltató, amihez nem kell dolgozói beleegyezés. Tavaly év végéig további túlórát akkor rendelhetett el a foglalkoztató, ha a munkavállalói képviselettel megkötött kollektív szerződésben ebben megállapodtak a felek. Erre 2019-től a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodása alapján már megvan a törvényi keret, összesen 400 óráig. A cégek jelentős része régóta nem vezet nyilvántartást a túlóráról, szabálytalanul utasítva erre a dolgozót.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.