Igazodik az alkuhoz a minimálbér

Az eredeti megállapodás szerint emelkedik tovább a minimálbér és a garantált bérminimum: előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra. A 2020-ra is szóló, tavaly kötött egyezség felülvizsgálatát lehetővé tették ugyan a vártnál jobb gazdasági eredmények, ám a képviseletek nem tudtak új összegekről megállapodni. A szakemberigény ugyanakkor továbbra is jelentős, így a minimálbérek szerepe a korábbiaknál jóval kisebb.

A hazai minimálbérek európai összevetésben már elérik a lengyelországi és a szlovákiai szintet Fotó: Havran Zoltán

Emelkedik januártól a minimálbér és a garantált bérminimum összege, előbbi bruttó 149 ezerről 161 ezer forintra, utóbbi 195 ezer forintról 210 600 forintra nő – jelentette be tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter. Az idei és a jövő évre egyaránt nyolc-nyolc százalékos emelésről még tavaly állapodtak meg a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek, akkor szintén nyolcszázalékos általános bérajánlást is megfogalmaztak. A tárcavezető felidézte: a kiváló makrogazdasági adatok megteremtették a feltételeket a tavalyi egyezség felülvizsgálatához, ám a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek között az egyeztetések nem vezettek eredményre. Varga Mihály kimagaslónak nevezte a magyar gazdaság idei növekedését: a GDP éves átlagban 4,9 százalékkal emelkedik az idén.

– Elkötelezettek vagyunk a jövedelmek folyamatos emelése mellett, a kormány várakozásai szerint 2020-ban nyolc-kilenc százalékot meghaladó átlagkereset-növekedés várható Magyarországon. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése is hatással van az átlagkereset-növekedésre, amely az év első kilenc hónapjában – hasonlóan 2017-hez és 2018-hoz – újra kétszámjegyű volt – emlékeztetett Varga Mihály. Felidézte: 2010-hez képest 2020-ra a minimálbér összege 119 százalékkal, a garantált bérminimumé 135 százalékkal emelkedik. A nettó keresetek reálértéke 2010 és 2018 között, kedvezmények nélkül 40,6, míg a háromgyermekeseké 76,1 százalékkal volt magasabb.

A szakszervezetek az ősszel újraindult egyeztetéseken tíz százalékot meghaladó emelést szerettek volna elérni a kötelező legkisebb béreknél. A munkaadói oldal ugyanakkor megfelelőnek tartotta a nyolc-nyolc százalékot, újabb egyez­ség híján így nem változott a 2019-ben kötött kétéves megállapodás. A munkáltatói képviseletek úgy vélik, a minimálbérek jelentős, a gazdaság teljesítményét bőven meghaladó növelése a kis- és középvállalkozások működését sodorhatja veszélybe. A munkaadók emellett a globális, így a hazai gazdaság lassulása miatt is óvatosak. A versenyszféra képviselői ezúttal sem tudták elérni, hogy a júliustól esedékes járulékcsökkentést már januártól megkapják.

Ahogy korábban írtuk, a szakemberek iránti jelentős piaci kereslet ­miatt eddig megközelítőleg 11 százalékkal nőttek a keresetek a kisebb minimálbér-emelések ellenére is. Keveseket érint a minimálbér: jövőre a munkavállalók alig több mint öt százalékát, 250 ezer főt. Közülük sokan ráadásul a valóságban többet keresnek, jövedelmük egy részéhez feketén jutnak hozzá. A középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum emelése várhatóan 800 ezer munkavállalót érint.

A 2019-re és 2020-ra szóló egyezség a keresetek felzárkóztatását célzó, 2016-ban kötött, hat évre szóló bérmegállapodás része, mivel akkor csak 2017-re és 2018-ra egyeztek meg a szociális partnerek. A jóval többeket érintő garantált bérminimum a 2016-os összeghez képest 2017-re 25 százalékkal, a minimálbér 15 százalékkal nőtt. Az ezt követő évben is jelentősen emelték a két összeget: a bérminimumot további 12, a minimálbért nyolc százalékkal. A hatéves megállapodás része a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) folyamatos mérséklése is, ezzel segítve a béremeléseket.

Feltétele, hogy a reálkeresetek emelkedése meghaladja az évi hat százalékot. Ennek nyomán a 2016-os 27 százalékról idén júliustól 17,5 százalékra csökkent a munkaadói járulék, és várhatóan jövő júliustól újabb két százalékponttal mérséklődik. Az intézkedések célja, hogy a keresetek felzárkózzanak a régióhoz, és közeledjenek a nyugat-európai bérszínvonalhoz.

A lemaradás csökkent az elmúlt években: míg itthon harmadik éve két számjegyű az átlagkeresetek emelkedése, addig Nyugat-Európában csak pár százalékkal nőnek a fizetések, sőt van, ahol csökkent a jövedelem.