Kizöldült a szénerőmű

Egy olyan város van Magyarországon, ahol a távfűtéshez felhasznált hőenergia teljes mértékben megújuló forrásból származik. Ez a hosszú évtizedekig a hazai szénbányászat központjaként ismert Pécs, amelynek széniparára épülhetett fel a város hőerőműve.

A városképet is meghatározó pécsi hőerőmű és épületegyüttese az idén töltötte be hatvanadik üzemévét. Az erőműveknél ez hosszú idő, és csak megfelelő karbantartással, korszerűsítéssel érhető el ilyen jubileum. A pécsi hőerőmű korszerűsítése másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött el: a francia gyökerű Veolia Energia Magyarország Zrt. érdekeltségbe tartozó Pannon Hőerőmű Zrt. ma már hazánk legnagyobb, tisztán megújuló energiaforrásokat hasznosító, hőt és villamos energiát is termelő, vagyis kogenerációs erőműve. A létesítményre a fenntartható városi energiagazdálkodás egyik legjobb referenciájaként tekintenek Európa-szerte a társaság tájékoztatása szerint.

A szénerőmű építését az 1958-ban kezdték Pécsi Hőerőmű Vállalat néven, az áramtermelés pedig már a rákövetkező évben elindult a Mecsek szénbányáinak ásványianyag-készleteire alapozva. A vállalat 1964-től a villamosenergia-termelést kiegészítette Pécs városának egyre terebélyesedő távfűtési hálózatának hőenergia ellátásával. A létesítmény első, nagy volumenű rekonstrukciójára pedig 1983-ban került sor a berendezések nagyfokú elhasználódása miatt.

Több éves szakmai előkészítést követően az erőmű 2004-ben tért át részben földgáz, részben fásszárú tüzelőanyagok felhasználására. Azóta is Pécsett üzemel Közép-Európa legnagyobb, 49,9 megawatt (MW) beépített villamos teljesítményű biomassza-tüzelésű erőművi blokkja. A biomassza-alapú energiatermelés kedvező tapasztalataira alapozva nem sokkal később a második, immár bálázott lágyszárú biomassza-tüzelésű erőművi blokkot is üzembe helyezték 2013-ban. Az erőmű ekkor már a francia szakmai befektető, a Veolia Energia Magyarország Zrt. leányvállalataként működött, amely 2007-ben vásárolta meg az akkor még Pannonpower néven futó létesítmény részvényeinek 99,94 százalékát.

– A 35 MW villamos teljesítménnyel üzemelő második blokk sikeresen váltotta ki a földgáztüzelésű kazánokat – mondta Rudolf Péter, a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója a létesítmény születésnapja alkalmából. – Már hatodik éve, hogy két, tisztán biomassza-tüzelésű blokk látja el Baranya megye székhelyének 31 500 lakását és 460 közintézményét hőenergiával. Emellett mindkét blokk kogenerációs technológiával működik, vagyis egyszerre termel villamos és hőenergiát – emlékeztetett a cégvezető.

A biomassza-tüzelés az egész régió életére hatással van. A faapríték-tüzelésű blokkban minden év januárjában energetikai célokra használják fel a kidobásra ítélt fenyőfákat. A lágyszárú biomassza-tüzelésű blokkban a régió termelői által erőműbe juttatott szalmabálák elégetése során keletkező hamut visszajuttatják a gazdáknak, ugyanis a hamu lúgos kémhatása jótékony hatással van a környező, többnyire savas mezőgazdasági területek termőképességére. A körforgásos gazdaság jegyében 2019 novemberétől egy újabb tüzelőanyag, az úgynevezett Mecsek Mix alkalmazását is megkezdték a faapríték-tüzelésű blokkban. Ez a speciális, termék minősítéssel rendelkező, kereskedelmi forgalomban kapható minőségbiztosított tüzelőanyag biomasszát, valamint Pécsről és környékéről származó előválogatott, papírból, textilből és anyagában már nem újrahasznosítható, PVC-mentesített műanyagot tartalmaz. A Mecsek Mix hasznosítása pedig lehetővé teszi, hogy a lakosság által gyűjtött háztartási hulladékok közül leválogatott, anyagában már nem újrafeldolgozható összetevőket is eltérítsék a hulladéklerakóktól.

Hogy minden korosztály könnyen, akár játszva megérthesse, miképp működik egy erőmű vagy egy távhőrendszer, 2015-ben a létesítmény közvetlen szomszédságában megnyitotta kapuit a Zöld Zóna Látogatóközpont. A központ a XXI. század igényeire reflektálva, interaktív módon nyújt bepillantást az energetika rejtelmeibe, illetve járul hozzá a körkörös gazdasági modell népszerűsítéséhez a régióban.