A mögöttünk álló évben nemcsak a részvénypiacok teljesítettek jól, hanem az arany ára is szépen nőtt: nagyjából unciánként 1300-ról 1520 dollárra, ami 17 százalékot jelent. Az emelkedés 2018 végén indult, lényegében nem sokkal azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megtízszerezte aranytartalékát, 3,1-ről 31,5 tonnára növelve azt. Az időzítés remek volt: a jegybank nagyjából 1230 dollár körül vásárolhatott, így ha most értékesítenék a készletet, nagyjából 25 százalékos árfolyamnyereséggel számolhatnának. A folyamat nem teljesen véletlen, hisz az arany tavaly tapasztalt drágulásának egyik oka épp a jegybankok vásárlása volt. Ennek előzményei hosszabb időre nyúlnak vissza: a 80-as, 90-es években, amikor magasak voltak a kamatok, így a dollárkötvényeken és a fejlett európai országok állampapírjain szép hozamot lehetett elérni, a jegybankok szabadulni próbáltak az ilyen jellegű hozamot nem biztosító aranytól, így egyúttal az árat is ezek az intézmények nyomták a mélybe.
A 2008-as válság után megváltozott a szemlélet: több jegybanknál kezdték el úgy gondolni, hogy biztonsági, mondhatni válságállósági szempontból mégiscsak célszerű, ha devizatartalékaik egy részéből aranyat vesznek. A hatás meg is lett: a válságot követő három évben megduplázódott az arany ára. Igaz, ezt követően újra esni kezdett, és majdnem a válság idején tapasztalt szintig, 1050 dollárig esett vissza 2015 végére.
Akkor azonban épp nulla közelébe csökkent az infláció a fejlett gazdaságokban és a visegrádi régióban is, sőt átmenetileg negatív infláció, fogyasztói áresés is mutatkozott. A jegybankok ez ellen rögtön felléptek, mondván, a helyzet gazdasági visszaesésbe torkollhat (a fogyasztók elhalasztják vásárlásaikat a csökkenő árakra számítva), ezért igen laza monetáris politikába kezdtek, rendkívül mélyre, esetenként negatív szintre csökkentve az alapkamatot.
Így érthető módon a piaci hozamok is esni kezdtek, immár a jobb minőségű államkötvényekkel is alig lehetett hozamot elérni. Ez egyrészt újabb jegybankokat csábított aranytartalékuk növelésére, másrészt a befektetők részéről is nőni kezdett az érdeklődés az arany iránt. Az ár meg is ugrott, majd közel három évig többnyire az 1200-1300 dolláros sávban mozgott – és ennek az időszaknak a végén vásárolt a magyar jegybank.