Fordulat a külkereskedelemben

A magyar külkereskedelmi mérleg évek óta többletes, azaz több árut adunk el külföldre, mint amennyit veszünk. Az elmúlt két évben azonban csökkent a többlet, de novemberben már újra növekedett, és ez a kedvező trend a következő években is fennmaradhat.

Tartós támaszt adhat a forintnak a huzamosabb időn át magas többlet Fotó: BachPekaryMate Forrás: Bach Máté

Novemberben a termék-külkereskedelem egyenlege 500 millió euró lett, ami 59 millió eurós növekedés 2018 novemberéhez képest. A kivitel értéke 9,469 milliárd eurót, a behozatalé 8,969 milliárd eurót tett ki. Kivitelünk 80 százaléka az Európai Unió tagállamaiba irányult, míg importunk 76 százaléka érkezett onnan (a különbségben nem kis szerepet játszik kőolaj- és földgázimportunk, amely az unión kívülről, főleg Oroszországból érkezik).

A növekedéssel kétéves csökkenő trend tört meg, hisz míg 2016-ig növekedett exporttöbbletünk, addig tavaly és tavalyelőtt visszaesés mutatkozott. Persze éves szinten a több mil­liárd ­eurós áruforgalmi többletünk így is igen szép volt, de a csökkenő trend megtörése azt jelzi, hogy múlnak a külső környezet felől a gazdaságra leselkedő veszélyek, egyúttal kezdenek beérni, termőre fordulni azok a beruházások, amelyek az elmúlt egy-két évben kezdődtek, és ha termelésük felfut, jelentősen növelik az exportot.

Tartós támaszt adhat a forintnak a huzamosabb időn át magas többlet
Fotó: Bach Máté

Ami a január–november közti adatokat illeti, még csökkenés mutatkozik 2018-hoz képest, de ez abból adódik, hogy év elején még csökkenő hónapok voltak jellemzően, de októberben és novemberben már növekedett a többlet. A teljes termékexport 101,46 milliárd euró volt a tavalyi év első 11 hónapjában, az import 96,59 milliárd, a többlet így 4,87 milliárd euró lett.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a teljes tavalyi külkereskedelmi többlet 5,2 milliárd euró lehet, ami kismértékű csökkenés. A következő években azonban újra emelkedhet a külkereskedelem többlete a belső kereslet, ezen belül is főleg a beruházások lassulása miatt, ami az import növekedési ütemét is lassítani fogja. Az elemző szerint idén 5,5 milliárd euró fölé emelkedhet a külkereskedelmi többlet.

A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg a következő években ismét többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, a következő években pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adhatnak, így a következő években Suppan Gergely szerint a forint lassú és fokozatos erősödésére számíthatunk.