Jó évet zárt a magyar gazdaság

Ismét dobogós helyre kerülhet az európai mezőnyben az idei gazdasági növekedés, ami különösen annak tükrében kedvező, hogy legfőbb exportpiacunkon lassulás mutatkozott. Erős volt a béremelkedés, folytatódott az adócsökkentés, tovább fehéredett a gazdaság.

Varga Mihály pénzügyminiszter is vásárolt a magas hozamot kínáló államkötvényből Fotó: Kurucz Árpád

Az elköszönő 2019-ben folytatódtak a magyar gazdaságban az előző években megindult kedvező folyamatok, annak ellenére, hogy főbb exportpiacaink némelyikén lassulás mutatkozott. Bár a végleges adatra még várni kell, a gazdasági növekedés üteme megközelítőleg öt százalék lehet, ami Európában a második legmagasabb adat Írország után. A képet kissé árnyalja, hogy a forint az éve eleji indulóértékéhez képest három százalékkal gyengült az euróhoz képest, és 2018-ban is már nagyjából ekkora volt a leértékelődés mértéke. Persze ez a folyamat még minősülhet átmenetinek, ha az idén stagnáló vagy erősödő pályára kerül a hazai fizetőeszköz, amihez a kiváló makrogazdasági adatok meg is adják az alapot.

Amit a mindennapi életben a GDP növekedésénél jobban érzékelünk, az a bérek, ezen belül is a reálbérek növekedése. A nominális (számszerű) átlagbér-növekedés az előzetes adatok szerint tavaly meghaladta a tíz százalékot, miközben az infláció 3,4 százalékra növekedett, enyhén meghaladva a jegybanki célt. A reálbérnövekedés így 6,7 százalék körül alakult, ami meglehetősen magas érték, ilyet a világban jelenleg csak régiónkban tapasztalhatunk.

Különösen kedvező, hogy a magas növekedés úgy zajlott, hogy a fejlett nyugat-európai gazdaságok növekedése lelassult, ami fő exportpiacunkat, Németországot is erősen érintette. Szerencsére recesszió nem alakult ki az említett országokban, ugyanakkor az ottani lassulás eddig semmilyen módon nem jelentkezett nálunk, ami nem kis részben annak köszönhető, hogy a csökkenő értékesítési lehetőségekkel küzdő cégek inkább a magas bérű országokban fogják vissza termelésüket, míg térségünkben inkább további beruházásokat hajtanak végre.

A magas beruházási ráta amúgy is jellemző volt, ennek köszönhetően újabb exportkapacitások állnak üzembe, ami a kereskedelmi mérlegen is látszik: a korábbi években csökkenő exporttöbbletünk nem apadt tovább, sőt idén jó eséllyel újra növekszik. A költségvetés hiánya 1,8 százalék körül alakult, idén viszont csak egy százalék lesz, 2022-re pedig már hiány nélküli, kiegyensúlyozott költségvetés a cél. A magas gazdasági növekedés és a csökkenő költségvetési hiány a GDP-arányos államdósság gyorsuló csökkenéséhez vezet: már jóval 70 százalék alatti ez az adat, néhány éven belül pedig a tervek szerint a maast­richti kritériumok által meghatározott 60 százalékos szint alá csökken.

Varga Mihály pénzügyminiszter is vásárolt a magas hozamot kínáló államkötvényből
Fotó: Kurucz Árpád

2019-ben a romló demográfiai helyzet megváltoztatása érdekében a kormány családvédelmi akciótervet hirdetett, amelynek leglátványosabb elemei a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása és a babaváró hitel. Ezek hamar népszerűek lettek, hisz igen kedvező feltételekkel lehet igénybe venni őket. A születésszámra gyakorolt hatás természetesen csak az idei év közepétől fog jelentkezni, hiszen a program a múlt év közepén indult.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája továbbra is igen laza volt, ami segítette a gazdasági növekedést, egyúttal az európai trenddel párhuzamosan csökkent az intézmények által vásárolt államkötvények hozama, így tovább csökkent az államadósság finanszírozásának kérdése. A lakosság által elért hozam ugyanakkor nőtt, miután év közepén a gazdaságvédelmi akcióterv keretén belül kibocsátották a közel ötszázalékos hozamot biztosító Magyar Állampapír Pluszt, hogy ezzel ösztönözzék a lakossági megtakarítások szerepének növelését az államadósság finanszírozásában.

Folytatódott az adócsökkentés: újabb két százalékponttal mérséklődött év közepén a munkaadók által fizetendő szociá­lis hozzájárulási adó, melynek mértéke így 17,5 százalék lett. A 2019-es reálbér-növekedési adat alapján az idei csökkentés is biztosra vehető, így a munkát terhelő adók már közelítik az uniós átlagot.

Ahogyan a gazdaság fehéredése terén is sokat lépett előre az ország 2019-ben, amit jól mutat, hogy az áfabevételek lényegesen nagyobb mértékben nőttek, mint a kereskedelmi forgalom, és a költségvetés második legnagyobb bevételi forrása, az szja-bevétel is igen nagy mértékben bővült.