Mindenkori mélypontjára gyengült a forint a csütörtökön, de már aznap délután látszott a kezdeti korrekció, tegnap reggel pedig hirtelen erősödött a fizetőeszköz. Önmagában nem volt nagymértékű a javulás, de látszik, hogy a forintgyengülés elért arra a szintre, ahol már többször hirtelen felpattan az árfolyama.
Nem zárhatjuk ki, hogy akár intervencióról, beavatkozásról is szó lehet: a jegybankok ugyanis jelentősebb árfolyammozgások esetén sokszor lépnek így, hogy kiegyensúlyozzák a piacot. Ilyenkor nem jelentik ezt be, sőt többnyire egyáltalán nem nyilatkoznak róla, hiszen ha ezt tennék, akkor csökkenne a beavatkozás hatékonysága.
A beavatkozásra nálunk is lehet elvileg oka a jegybanknak. Ha rövid idő alatt túl sokat gyengül a forint, az egyrészt inflációnövelő hatású lehet, miközben most amúgy is a háromszázalékos jegybanki cél fölött van az infláció mértéke. Másrészt a megtakarítók, befektetők elkezdenek számolni, hogy a leértékelődés mértéke hogyan viszonyul a forintban elérhető hozamokhoz képest. Nem célszerű, ha ez a mérték, különösen hosszabb távon, meghaladja a lakossági állampapírok hozamát, hisz az a cél, hogy a lakosság minél több állampapírt vegyen forintban, és nem lenne kedvező, ha ehelyett inkább euróra váltanának.
Fotó: Kurucz Árpád
Az államadósság devizahányadának forintra váltása egyébként jól halad, sőt olyan jól, hogy ez önmagában is nyomást gyakorolhatott a forint árfolyamára, hisz rengeteg korábban kibocsátott devizakötvényt vásárolt vissza az állam, és sok le is jár a közeljövőben. Tavaly a folyamat következtében az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint az államadósság devizahányada húszról 17,3 százalékra csökkent, emellett Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban bejelentette, hogy egymilliárd dollár értékben kötvény-visszavásárlást hirdet meg az adósságkezelő. Az ÁKK december 31-i adatai szerint a január végén lejáró dollárkötvényből még 965 millió dollár (mintegy 292 milliárd forint) értékben van a piacon, feltehetően most nagyrészt ezt vásárolják vissza.
